Vajda György: Kockázat és biztonság (dedikált)

A KOCKÁZATOK JELLEGE ÉS ÉRTÉKELÉSE
A technikai civilizáció térhódítása és bővülése együtt jár a veszélyforrások szaporodásával. Az üzembe helyezett gépek és berendezések számának gyarapodása megnöveli az üzemi, közlekedési, háztartási és egyéb balesetek valószínűségét. A technológiai folyamatok nagy része szennyezi a környezetet, ami a bioszféra változásain keresztül egészségrontó hatású. Az emberi tevékenység következtében egyes agglomerációkban már kedvezőtlenebbé vált a mikroklíma, és távlatilag globális változások sem elképzelhetetlenek, például a légkör széndioxid-koncentrációjának növekedése miatt. Az utóbbi években megnőtt a figyelem a technika káros következményei, társadalmi kockázatai iránt. Különösen előtérbe állították e kérdéseket a környezetvédelem problémái és egyes országokban az atomerőművek körül kialakult viták.
Az ártalmak és veszélyek sok fejlett tőkés országban „zöld mozgalmakat váltottak ki, melyek a visszatérést propagálják az egyszerű és természetes életmódhoz, a rousseau-i életfilozófiához. „Az anyagi javak nem boldogítanak – hirdetik, figyelmen kívül hagyva, hogy ezen anyagi javak csökkentik veszélyeztetettségünket a természeti erőkkel szemben, az időjárás, az éhség, a megerőltető munka, a betegségek ártalmaival és kockázataival szemben.