Mikes Lajos: Sanyi Manó könyve

Részlet a könyvből:
A darázsnéni.

EGYSZER, mikor Sanyi manó vigan röpdösött a réten, hóna alatt a seprűjével, észrevette, hogy közel ahhoz a helyhez, ahol az orgonabokor szokott virítani, egy kiszáradt fatörzs áll magában. És mikor közelebbről megnézte, látta, hogy a fatörzsben odu van.
Megállt, jól megnézte a fatörzset és kétszer körül is sétálta. Azután belenézett az odújába, azután beledugta a seprűjét az odúba és jól megforgatta.
És erre szörnyű lárma hangzott ki az odúból, mintha forró üst rotyogott volna benne haragosan. Sanyi manó gyorsan hátrább ugrott és sapkájának a bojtja is ide-oda libegett ijedtében.
– Szent Isten, milyen borzasztó! El nem tudom képzelni, mi történik odabent ebben a fatörzsben! – kiáltott Sanyi manó.
Hallgatódzott, miközben a két térde összeverődött, de a lárma kisvártatva elcsöndesedett és végül egészen megszűnt. És mikor egészen megszűnt, Sanyi manó megint nekibátorodott, újra odament a fatörzshöz és feszült figyelemmel tovább hallgatódzott.
De nem hallott semmit sem.
Gondolkozott, törte a fejét és végül igy szólt magában :
– Ha még egyszer hallanám a lármát, kitalálhatnám, hogy micsoda. Fölemelte hát a seprűjét, beledugta még egyszer a fa odvába és megint jól megforgatta.