Németh G. Béla: Az egyensúly elvesztése

A német romantika a képzelet és eszmélet monomániás, öngyötrő kutatószenvedélyével az emberi léleknek oly területéiig merészkedett el, ameddig csak egy század múltán jutott el a tudományos-lélektani gondolkodás. Riasztó és felemelő, amit ez az irány a magányos, a világban idegenné, otthontalanná lett egyénről tudott. Ez a tudás volt fő dicsősége és nyomorúsága, büszkesége és fájdalma, előrelendítő és visszafogó öröksége.