Heller Ágnes: New York nosztalgia

„Nem voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia.
„De szellemi életem mégis a naplóba tartozik, hasonlóan testi és lelki életemhez, érzelmi életemhez vagy akár az ég színéhez avagy az ebéd ízéhez. Az a szellemi élet, mely nem szakszerű, mely dilettáns. Szubjektív. Erről a szellemi életről, erről a szellemi élvezetről írok saját magamnak. Mert ez rám tartozik. Ez privát, nem nyilvános. Ez csak az enyém. Ezért olyan sok a bejegyzés kiállításokról, hangversenyekről, operákról, regényekről, és olyan kevés a filozófiáról…