Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek…

Felkutattam mindent, hogy az Adyra vonatkozó, még nem ismert emlékezésekből megszólaltassam a kor hangját Adyról, a vele egyidőben élők tanúságtételét.
Így gyűjtöttem egybe az itt következő emléksorozatot, a fiatal Ady történetét, aki kárhozottan kóborolt a váradi éjben, majd a későbbiét is, aki ugyan eltávozott, e vissza-visszatért – utoljára 1918-ban – szeretett városába Váradra.
Az összeillesztett mozaikkövek – ha ezt kerestem, ha nem – szerelmek születésének, fejlődésének, elhalásának képét mutatják a szellemi élettel párhuzamosan: Váradon, Párizsban, Csucsán, mert Akkor a hársak épp szerettek.