Harsányi Zsolt: Petőfi

Részlet a könyvből:

Az asztalon lobog a mécs. Gyenge világa alig észrevehető árnyékokat suhantat és imbolyogtat a falon. Az udvarra néző ablakok két kobaltkék négyszögén betekint a derengő téli reggel.
– Mennyi idő lehet mán? – kérdi egy görcsös ásítástól gyötrött hang, öregasszony hangja.
– Fertály hét, – felel egy másik asszonyi szó, – vagy még annál is több.
– Mennyen oda az ajtóhoz, oszt hallgasson be.
Az egyik asszony feltápászkodik. Nehéz, nagy test, csak úgy feszül rajt a ködmen, amit idebent sem tett le a fűtött szobában. Meg kell hajolnia, mikor kimegy, mert a szegényes földes szoba ajtaja alacsony. Pár perc múlva ugyanúgy meghajolva visszatér a konyha felől, miután a túlsó szoba ajtajánál küldetését végezte.