Albert Camus: A pestis/ A bukás

A Világkönyvtár új kötete Camus két regényét tartalmazza. A pestis egy váratlanul kitört járvány embertelen és érthetetlen terrorját írja le – s voltaképpen a fasizmus jelképe. Az író azonban nemcsak a szimbolikus város életében bekövetkezett változásokat ábrázolja, hanem valóságos kézikönyvét adja az egzisztencializmus filozófiájának: az egész életet betegségnek, szenvedésnek, rettegésnek, halálnak fogja fel, de azt hirdeti, hogy ebben a helyzetben, reménytelenül is helyt kell álnni. A sötétenlátás persze a francia polgárság rossz közérzetének általánosítása. Ezt egészen nyilvánvalóvá teszi a későbben írt másik Camus-regény: A bukás, mely a belső csődöt most már ellenpontozás, a helytállásra való felhívás nélkül mutatja be. – Camus prózája a XVIII. század francia stílusának legnemesebb hagyományaiból nő ki, klasszikusan tömör mondatainak a XX. század intellektuális feszültsége adja meg hideg izzását. A remekül megkomponált gondolati rendszer gyenge pontjait azonban semmilyen írói művészet nem tudja elleplezni: akik a haladás oldalán állnak, nem hiába állnak helyt, és sohasem magányosak mint Camus konok hősei.