Arany János kapcsos könyve

Arany János nevezetes Kapcsos könyvéről a versolvasó általában azt tudja, hogy abba írta be a költő a Margitsziget tölgyei alatt szabadon, csendes magányában az “Őszikék” költeményciklusát, 1877 nyarán-kora őszén, amikor végre letehette a Magyar Tudományos Akadémia terhes főtitkári tisztét. Ez az új kiadás is az “Őszikék” születésének századik évfordulójának köszönheti létrejöttét.
A Kapcsos könyv első hasonmás kiadása 1962-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Sőtér István gyengéd eleganciával megírt kísérő tanulmánya is főképpen az “Őszikék”-kel foglalkozott akkor, elsőrenden azt hangsúlyozta, hogy “az erő és gyengédség ez öregkori remekléseiben” Arany változatlanul nagy költő, hogy ez utolsó virágkor versei “mintegy újra teremtik az ihletnek azt a gazdag állapotát, mely 1850 és 53 között Arany első nagy lírai termelését létrehozta”, és hogy “Arany úttörő költeményei sok tekintetben a Nyugat-korszak város-lírájának előzményeit is képezik”. Sáfrán Györgyi a kötetben található versekről foglalta össze a nagyközönség számára a legfontosabb tudnivalókat. Magáról a könyvről azonban alig írtak valamit. Ezt annak idején röviden szóvá is tettem