Tersánszky J. Jenő: Az amerikai örökség

Részlet a könyvből:

Elmondhatom magunknak, hogy életemben a legjobb dolgom akkor van, mikor házitanító voltam.
Hiába kacagnak! Az voltam, ha mondom. Házitanító, nevelő, majdnemhogy háziorvos.
Hát hallgassanak ide!
Meséltem már magunknak Kasosról, arról a tehetős parasztemberről, akinek olajtörője volt a város végén. Ott laktam Sománéval, ameddig Soma haza nem jött és el nem kurgatott onnan.
Elég az hozzá, hogy akkor Kasos mindjárt megígérte nekem, hogy beszerez az öccséhez, hetesnek, vagy kocsisnak vagy valaminek falura.
Azt mondta nekem:
– Marci látod, már itt nálam az olajtörőben majdnem kikecmeregtél abból a tekergő életből, hogy csak a pálinkásbutikokban henteregjél a piacon. Hát próbáld meg és tartsad valahol a munkát, akármiféle munkát. Mégis csak inkább lehet így ember belőled, mint úgy, hogy a ruha leszakad rólad, a tetű eszi a nyakadat és csak a náthás emberek állják ki közelről a szagodat.