Michael Angold: Bizánc

Bizánc i. sz. 324-ben emelkedett ki a Boszporusz görög városállamai közül, amikor Nagy Kostantin újjáépíttette. A Konstantinról Konstantinápolynak nevezett város vezető szerepet töltött be a középkorban, amikor a görögkeleti, a nyugati kereszténység és az iszlám civilizáció végérvényesen elkülönült. Michael Angold Bizánc című könyve a bizánci művészet és a bizánci társadalom fejlődését követi nyomon.
A kiindulópontja Konstantinápoly és annak viszony a kora középkor világához. A szerző bemutatja, hogy a város felemelkedése – a hatalom súlypontját kelet felé tolva – hogyan bontotta meg a Római Birodalom erőegyensúlyát. Nyomon követi a politikai csoportok kialakulását és azok hatását Bizánc politikai életére, feltárja a késő antikvitás kulturális széthullásának mozgatórugóit, és bemutatja a nyugat-Európaiak és a muszlimok reakcióját a bizánci képrombolásra.
A szerző művét a bizánci birodalom hanyatlásával és szétesésével zárja. Angold könyve kitűnő bemutatása az egyik legfontosabb, de annál kevésbé ismert európai civilizációnak.