Lengyel Péter: Macskakő

Részlet a regényből:

– Hatvan másodpercük van, amíg ideér az éjjeliőr – szólok a Zárai Első Magyar-Olasz Hitelbank (neked Zadar, Jugoszlávia) nagy pénzszekrénye előtt a barna fürtű férfinak, s előlépek a homályból. Mindaddig gyönyörködve néztem, amint érzéssel hajlítgatja kifelé a külső acéllemezt a hosszú nyelű kacsával. – Uraim – biccentek. Magyarul beszélek hozzájuk ott a messzi Adria mellékén.
A három ember úgy mered rám a karbidlámpa fénypászmájánál, mint a kísértetre. Vigyorgok bamba arcuk láttán, nem tehetek mást. Napkelte előtt egy órával, amikor a legsötétebb az éjszaka csöndje, amikor a csatákat indítják, s amikor a legmélyebben alszik a polgár.