Kolozsvári Grandpierre Emil: A boldogtalanság művészete I.

A regény egy vidéki újságíró életét beszéli el, egy középszerű emberét, aki értelem, becsület és hiúság dolgában közepes, s az átlag fölé csupán abban az egyetlen tulajdonságában emelkedik hogy – akarja , nem akarja – tetszik a nőknek. Civilizált, úriember mivoltában üres figura, s a hajdani uralkodó osztálynak azt a rétegét képviseli mely a modern viszonyokat teljességükben elfogadni nem tudja. Életének célt és tartalmat a szerelem ad, meg a menekvés a házasságtól. Hiába menekül azonban, egy erélyes lány férjül veszi, s ezzel a végzet beteljesedik rajta.
Ez a pórul járt Don Juan központi alakja, de nem hőse a regénynek, a szerkezetet viszont az ő jelleme, s az ő foglalkozása határozza meg. Újságíró, módja van tehát arra, hogy munkahelyét gyakran változtassa. Így mentesülhet legkényelmesebben szerelmei következményeitől. Ahány nőalak, annyi jellegzetes miliő, annyi különleges mégis jellemző eset. Mire az olvasó a végére ér a regénynek a régi Magyarország széles képe rajzolódik ki a szeme előtt.