Várkonyi Anikó: A griff halála

Megkülönböztetett kíváncsiság és várakozás előzi meg az első kötettel jelentkező költőket. Várkonyi Anikó verseiből szinte mítikus világ tárul az olvasó szeme elé, mely az ősi babonák bűvöletéből a modern virágénekek bájából, az ezerszínű nép képzeletvilágából szövődik össze, nem utolsósorban persze felelősségteljes komolyságból s nem divatszülte modernségből Várkonyi Anikó verseiben sír az erdő, kiárad a tenger, zsoltárt énekelnek a félrevert szívű szegények, tündérek kelnek táncra, s a festett templomi Madonnáknak megeredt a könnye. Szerelmes verseiben vadgalambok búgnak, s a lányok nevetése violákat ír a tiszta égre. Ha szomorú, még a harmatnak is tüskéje van, s a halál fekete csibéi csipognak körülötte.
A költőnő alakító- és képzelőereje, a világra figyelő kíváncsisága egy mélyen érző, humanista lelkületű embert mutat: Mindennap meg tud halni másokért.
A griff halála című verseskönyvben kivételes felkészültségű, tehetséges költő szólal meg.
Ars poetica helyett.
A Szatmár megyei Nagygécen születtem, 1942-ben. Ebben a babonákkal, mesékkel zsúfolt kisvilágban töltöttem életem első évtizedét: a természettel egy ütemre lélegezve, szülőföldem egyszerű embereinek példáján neveledve. Tőlük tanultam a számomra legfontosabbat is: a csí, a szép rend szeretetét.
Gécről való elköltözésünkkel lezárult gyermekkorom. Azóta eltelt életem: otthonkeresés a világnyivá nőtt rengetegben.
Orpheusz két csapáson tör lehetetlen célja, a teljesség felé. Első útjáról, az irracionálisban lezajlott kalandjáról tudósít a vakmerőség közismert mítosza. Második kalandja, mely ott kezdődik, ahol amaz véget ér, a valóság kapujában, sokak szemében megalkuvás. – Ellenkezőleg: a bátorság mítosza lehetne, ha megfejtenék. E másik pokol, a csupán a dolgokkal s minden élővel való azonosulás révén megszelídíthető, a nemlétnél nagyobb veszély, a szeretet kockázatainak tudatos vállalását jelenti.
A költő-ember Orpheusz útján jár ma is ,szüntelen változás benőtte csapáson.
Minden verskötet történet. A griff halála első orfikus utamról híradás. A második utat néhány vers – és életlépték jelzi még csak.
A kaland kimenetel kétséges.
Egy bizonyos: az ember, a költő jövője, ha önáltatás nélkül, tehát valóban élni akar: az ismeretlen újabb és újabb kihívásának elfogadása. – Hitetlenségem credója.