Dr. Széll László: Magasépítéstan I-II.

A magyar műszaki irodalom igen szegény a magasépítéstani, más fogalommegjelöléssel épületszerkezettani tárgykört felölelő átfogó jellegű művekben. Az első ilyen természetű – a maga idejében igen értékes – munka, Sobó: Középítéstan-a 1898-ban jelent meg. Az 1928. év folyamán adták ki a vasúti magas építmények szempontjából megírt Beralan: Építési anyagok és szerkezetek című rövidebb lélegzetű munkát. Nagy haladást jelentett e téren Kotsis professzor 1945. évben megjelent kiváló Épületszerkezettan-a. Az utóbbi mű kiadása óta a magyar építéstudomány és építőipar szerkezeti, technológiai és egyéb vonatkozásban is igen nagyot fejlődött. Ez a körülmény illetékesek véleménye szerint szükségessé tette egy olyan munka közreadását, amely ezt a fejlődést a lehetőséghez képest híven tükrözi. Azért csak a lehetőséghez képest, mert a fejlődés olyan iramú, hogy szinte nem lehet nyomon követni. Napról napra jelennek meg újabb és újabb tudományos és szakközlemények, szabványok, hatósági rendeletek stb., amelyek a korábbi állapothoz és felfogáshoz viszonyítva változást jelentenek, az oktatót az állásfoglalás tekintetében gyakran dilemma elé állítják. A fejlődés nemcsak hazánkban, hanem világszerte is nagy tempójú, sőt bizonyos területeken, így pl. a könnyű, azonkívül az előregyártott szerkezetek, valamint a nagy áthidalások vonalán – szakmai vonatkozásban – korszakalkotónak lehet mondani.
Mint szerző és tanár köszönetemet s hálámat fejezem ki az oktatásügyi kormányzatnak, hogy lehetővé tette az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnökhallgatói részére készült, két kötetre tervezett Magasépítéstan című egyetemi tankönyv első kötetének megjelenését. A könyv – tekintve terjedelmét és hatalmas ábraanyagát – jelentős anyagi áldozatok árán jut az egyetemi ifjúság, valamint az érdeklődő szakkörök kezébe.