Dr. Stohl Gábor: Biológia I.

A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai tantárgyak sorában már nem szerepel az Élővilág, helyette biológiát tanulunk. Első pillanatban azt kérdezhetné, miért kellett a magyar élő és viilág szavakból képzett szóösszetételt idegen eredetű szóval helyettesíteni, még akkor is, ha ez a szó már meghonosodott nyelvünkben. A biológia szó ugyanis latinosított formában használt görög eredetű fogalom: biosz annyit jelent, hogy élet, logosz pedig annyit, hogy tudomány. Vagyis: biológia annyi, min az élet tudománya. Tantárgyunk nem azért viseli a biológia címet, mintha a gimnáziumban – vagy a szakközépiskolában – a magyar élővilág kifejezés nem lenne elég hiteles, hanem azért, mert tárgyunk anyaga nem azonos a régebben tanult élővilágéval. Amíg ugyanis régebbi tanulmányaink során a környezetünkben, illetve hazánk különböző tájain, valamint távoli világrészekben élő növényekkel és állatokkal ismerkedtünk meg, addig gimnáziumi tanulmányaink során elsősorban arra keresünk feleletet, mi az, ami minden élőlényben közös, ami egységbe fűzi az egész élővilágot. A ténylegesen előttünk álló növény és állat testének felépítését, a benne végbemenő életfolyamatokat más élőlényekével egybevetve igyekszünk majd feltárni, megismerni az általános érvényű öszefüggéseket.
Vajon mi szüksége van napjainkban az embernek az élet alapvető törvényszerűségeinek az ismeretére? Egész életünk a technika jegyében zajlik, még az élőlényekkel foglalkozó mezőgazdaság is egyre inkább iparszerűvéválik. Nos, éppen ez a fejlődés az, ami parancsoló szükségszerűséggel kívánja meg a biológiai törvényszerűségek ismeretét. Ne felejtsük el, hogy az iparszerű mezőgazdaság sokkal magasabb szintű biológiai ismereteket kíván, mint a régi, hagyományos módszerekkel dolgozó mezőgazdaság.