Grüll, Korsós, Turgonyi, Valaczka: Líra, dráma, epika

Líra (Korsós Bálint) 5
A líra műneme 7
Klasszikus műfajok kialakulása az ókorban 8
Himnuszok 8
Dalok 11
Epigrammák 12
Elégiák 14
Ódák 15
Eklogák 16
Szatírák 17
Episztolák és tanító költemények 18
Retorikai alakzatok az antik lírában 18
A középkori líra műfajai 21
Himnuszok 21
Lovagi dalok 23
A rondó és a lírai ballada 24
A reneszánsz kori líra műfajai 25
Petrarca szonettjei 26
Janus Pannonius epigrammái, dicsőítő költeménye és elégiái 27
Balassi Bálint énekelt versei 29
A manierista stílusirányzat 33
A magyar barokk líra műfajai 34
Zrínyi Miklós himnusza 34
Kuruc dalköltészet 35
A klasszicista líra műfajai 36
A felvilágosodás kora. A rokokó és a klasszicizmus 36
Epigrammák 38
Ódák 39
Elégiák 42
A szentimentalizmus lírája 43
A romantikus líra műfajai 45
Dalok 46
Ódák és himnuszok 48
Epigrammák 54
A drámai monológ 55
Rapszodikus látomásversek 56
Az irodalmi népiesség jelentkezése, műfajai 58
Tájleíró költészet 60
Közéleti líra 60
A “nemzeti klasszicizmus” lírája 61
Az impresszionista stílusirányzat 67
A szimbolista stílusirányzat 69
Ady ars poeticája 70
Ady szimbolikus tájversei 72
Epikus-balladás szerkezetű Ady-versek 73
Ady istenes versei 74
Szimbolista dalok 75
A szecesszió lírája 76
Az avantgárd stílusirányzatok lírája 80
Expresszionista jellegű költészet 82
Szürrealista jellegű költészet 85
Az új népiesség lírája 86
Az új klasszicizmus lírája 90
József Attila dalszerű elégiái 96
Radnóti eklogái és epigrammái 96
Az új tárgyiasság lírája 97
Leíró költemények 98
Himnuszok 100
Epigrammák 102
Elégiák 102
A posztmodern költészet 104
Epika 107
Eposzok (Grüll Tibor) 109
Az eposz műfaja 111
Ókori és középkori eposzok 112
Ókori keleti eposzok 112
Görög eposzok 115
A római nemzeti eposz 124
Orális eposzok 129
Eposzok a magyar irodalomban 131
Első hőseposzunk: A szigeti veszedelem 132
Kísérletek a magyar eposz megteremtésére 139
A műeposzok korának lezárása Arany Jánossal 143
Regények (Valaczka András) 147
A regény műfaja 149
Főhős 149
Környezet 150
Események 150
Elbeszélésmód 151
Írói cél 151
Miguel de Cervantes Savedra.Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha 152
Leszámolás a lovagregényekkel 152
Játék és komolytalanság 154
Ketrecben vagy a senkiföldjén 155
Látvány vagy szóáradat 157
A lovag és a csatlós 158
Don Quijote mint jelkép 159
Daniel Defoe: Robinson Crusoe 160
Kettős szorításban 160
Emlékirat vagy regény? 161
Rejtett kompozíció 163
Kispolgár vagy kalandor? 164
Az ifjú Robinson 166
Robinson és a sziget 167
Stendhal: Vörös és fekete 169
Romantika és realizmus 169
A “Code Napoleon”-on edzett stílus 170
Az eredménysor és ami mögötte van 171
Önreflexió, lelki vívódások 172
Társadalom és egyének 173
Julien 175
A karrier vége 176
Virginia Woolf: Hullámok 176
Percival és a többiek 177
“Egyek vagyunk, nem egyedek” 179
Az élet napszakai 179
Kezünkbe vesszük az ezüstgömböt 181
“Hétfőre kedd jön, keddre szerda” 183
Gabriel García Márquez: Száz év magány 184
Mítosz és valóság 184
Burjánzás és pusztulás 186
Test és lélek 187
A szenvedély magányosai 188
A nyomorúság körtánca 190
Igazságtevő csodák 191
Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya 192
Átértelmezett toposz 192
Tehetetlen szerelmesek 193
Energikus gyűlölködő 194
Humor és tragikum 195
Színes korfestés 196
Drámai kompozíció 197
Balladai végkifejlet 198
“A szív örvényei” 199
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma 200
Témavázlatok a regényben 200
Praktikus kor, korszerűtlen főhős 202
A figura életre kel 203
Keserű figyelmeztetés 205
Stílus és szerkesztésmód 206
Móricz Zsigmond: Rokonok 207
Az ország szekere 207
Fickándozó halacskák 209
A későn jött tolvaj 210
Tragédia – két pezsgőzés között 211
A tények zsurnalisztája 213
Németh László: Kocsik szeptemberben 214
A kiválóság gyötrelmei 214
A görbe úttól az egyenesig 216
A falu: színhely és regénytéma 217
Bírálat és bizakodás 218
Elhallgatások nyelve 219
Szó, tárgy, mozdulat 220
Ottlik Géza: Iskola a határon 221
Erőszak és megalkuvás 221
A csatavesztés paradoxona 223
Tőkesúly az élethez 224
Barátság – túl a szavakon 225
Többszöri nekifutás 227
Medve kézirata 228
Kisepikai műfajok (Grüll Tibor) 231
Verses kisepika 233
Berenike hajfürtjének története 234
Elbeszélő költemény 234
Széphistóriák 235
Históriás énekek 235
Byron poémái 236
Mese 236
Az allegorikus mese típusai 237
Aiszóposz, a “mese Homérosza”, és római követője, Phaedrus 238
Petőfi János vitéze 240
Prózai kisepika 240
A novella 240
A legenda 241
A “klasszikus” boccacciói novella 241
Fordulat a novellaírásban: Maupassant 242
Az orosz realista novella 242
Magyar novellisztika 243
Az esszé 244
Függelék: A “Róka és a szőlő” meséjének változatai 245
Dráma (Turgonyi Zoltán) 247
A dráma műneme 249
A dráma legegyszerűbb meghatározása 249
A valóság drámai “utánzásának” sajátosságai 250
A dráma mint általános igazságok érzéki megjelenítése 251
Allegorizálás és didakticizmus 252
Szükségszerűség és valószerűség 253
A verses dráma problémája 254
A dráma műfajai. A tragédia 255
A tragikum 256
Tragikus bukás és világnézet 257
Az ábrázolt világ zártsága és a vallás 259
A tragikus hős fenségessége 259
A tragédián kívüli drámai műfajok 261
Szophoklész: Antigoné 264
A darab felépítése 264
A hármas egység kérdése 266
Szereplők 267
Az értelmezés lehetőségei 272
A nyelv 275
William Shakespeare: Hamlet 276
Tagolás és szerkezet 276
A történet forrása 277
A cselekmény helyszíne és ideje 279
Szereplők 280
Nyelv 285
Moliére: Tartuffe 286
Tagolás és szerkezet 286
Szereplők 286
A nyelv 295
Az értelmezésről 295
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem 296
A cím problémája 296
Szerkezet, cselekmény 297
Szereplők 299
Értelmezési kísérlet 303
Nyelv 305
Henrik Ibsen: A vadkacsa 308
A hármas egység kérdése 308
A mű szerkezete. Az analitikus technika 310
A darab nyelve 311
A szimbólumok szerepe 312
Szereplők 315
Műnemek határán: A ballada (Korsós Bálint) 321
A kötetben használt főbb irodalomelméleti fogalmak 325