Vigh József: Kauzalitás, determináció és prognózis a kriminológiában

A könyv két alapvető kérdést tárgyal: miért követnek el az emberek bűncselekményeket, és ha már elkövették, milyen felelősségre vonási rendszer látszik a leghatékonyabbnak. Az első témakörön belül a szerző azt a mechanizmust, azt a sémát értékeli, amely minden emberi magatartásra, köztük a bűnös emberi magatartásra is érvényes, és azokat a társadalmi, biológiai és pszichikai tényezőket mutatja be, amelyek a fent mechanizmuson keresztül determinálják a bűnös emberi magatartást.
Más színezetet nyer a bűncselekmény, ha az objektív viszonyok által determinált emberi magatartásnak tekintjük, és mást, ha az idealizmuson alapuló szabad akarat megnyilvánulásaként fogjuk fel. A determinista felelősségi felfogás szerint a büntetés csak prevenciónak tekinthető, a megtorlás gondolata még vagylagosan vagy utolsó sorban nem fogadható el. A bűntettesek visszavezetése a társadalomba, a bűnözés prevenciója jelenti azt a reális célt, ami alapján meghatározza az egész büntető felelősségre vonás rendszerét.
A tudományosan kidolgozott prognózisokra épülő büntető felelősségre vonás szükségképpen hatékonyabb, mint a jelenlegi, főleg az intuícióra és az egyéni bölcsességre épített felelősségre vonási rendszer.

TARTALOM:

Bevezetés 9
A bűncselekmények és a bűnözés oksága
A bűnözés és a bűncselekmény fogalmáról 17
A bűnözés fogalma 17
A bűncselekmény kriminológiai fogalma 24
A bűncselekmény büntetőjogi fogalma 28
A bűnözés okkutatásának létjogosultságáról 31
Burzsoá kriminológiai nézetek az okkutatás hiábavalóságáról 31
Az okkutatás értelmezése és szerepe a szocialista kriminológiában 34
A bűncselekmény és a bűnözés oksága 41
Az okság fogalmáról 41
A konkrét bűncselekmény oksága. (Egyedi kauzalitás) 44
A bűnözés oksága. (Sokasági kauzalitás) 61
A múlt és jövő az oksági determinációban 64
A szükségszerű, a törvényszerű és a véletlen értelmezése és szerepe 65
Az oksági törvények 67
A bűncselekmények oksági tényezői
A személyiség és a pszichikum 73
A személyiség fogalma 74
A tudatos és a tudattalan 78
Az elkövető személyiségének főbb jellemzői, szubjektív oksági tényezők 83
Az elkövető tudattartalma 83
A társadalomellenes beállítottság 86
Az elkövetés törvényszerű vagy véletlen volta 88
Az elkövető társadalomra veszélyessége 92
A szükségletek motiváló hatása 94
Az elkövetés racionalitása 99
A biológiai tényezők szerepe a bűncselekmény elkövetésében 101
Kromoszóma- és egyéb rendellenességek 104
Az idegrendszer kondicionálhatósága 109
Az aktuális személyiséget kialakító társadalmi körülmények, oksági tényezők 113
Az aktuális objektív viszonyok (szituáció) szerepe a bűnös akaratelhatározásban 129
A gondatlan bűncselekmények oksági tényezői 138
A bűnözők konstellációs oksági elmélete 145
Az emberi magatartásban érvényesülő determináció értelmezése
A magatartás determinációja 151
A determináció fogalma 152
A szabad választás lehetősége 155
A viszonylagos szabad akarat problémája 161
Cselekvési autonómia 161
Öndetermináció 162
A szabad választás illúziója. A determináció „dialektikus” értelmezése 169
A szabad választás illúziója 169
A determináció „dialektikus” értelmezése 172
A prognózis szerepe a bűnös emberi magatartásban
A prognosztikáról általában 177
A bűnözés dimanikájára és struktúrájára vonatkozó prognózisok 179
A visszaesővé, illetve bűnelkövetővé válás prognózisa 181
A determinizmus elvének érvényesítése a büntető felelősségre vonásban
Fogalmi és elméleti alapvetés 191
Determinizmus és felelősségre vonás 191
A felelősség és a felelősségre vonás elhatárolása 194
A büntető felelősségre vonás elméleti alapjai 197
A büntetés célja és alapelvei 206
A büntetés célja 206
Büntetési alapelvek 217
A büntetési rendszer 223
A büntető eljáráson kívüli felelősségre vonási módok 224
A büntető intézkedések rendszere 226
A szabadságvesztés-büntetés helyettesítése 231
A szabadságvesztés-büntetés alkalmazása. A határozatlan tartamú szabadságvesztés 234
A büntetés hatékonysága 250
A büntetés hatékonyságának mérése 250
A büntetés hatékonyságára irányuló kutatások eredményei 258
A ítélkezés egyes problémái 265
A bírósági jogköre és feladatai 265
Enyhítő és súlyosító körülmények 272
Az udógondozás továbbfejlesztésének szükségessége 276