Eszmélet 39.

Tartalom:

Tromf
James Petras: Értelmiségiek. A poszt-marxizmus marxista szemmel 4
Az egykor marxista értelmiség jelentős része próbálta megszabadítani magát vélt vagy valós ideológiai ballasztoktól így modernizálva a felfogását. A poszt-marxisták amerikai bírálója szerint az így keletkezett szemlélet sokszor ellentmondásos, helyenként zavaros, és sehová sem vezet
Asszociációk
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A céh 33
Az értelmiség magát a modernizáció élcsapatának tekinti, intézményei, magatartásformái azonban meglepően sok feudális örökséget hordoznak. Mivel az értelmiségi lét egyik lényegi eleme a társadalom szellemi fejlesztése, semmilyen értelemben sem juthat el az „osztályhatalomhoz” a tőkés rendszer keretei között, hiszen az az anyagi viszonyokra összpontosít
Olvasójel
Krausz Tamás: A szakértelemtől a szakértelmetlenségig 69
Látszólag egymástól távol eső, üzenetüket tekintve mégis hasonló a két bemutatott könyv: Viviane Forrester kötete a neoliberalizmus „gazdasági horrorjáról”, és Szalai Erzsébet szociológiai értekezése „az elitek átváltozásáról”
Arcok
Andor László: Az Aczél-szindróma 79
A nyomtatott és elektronikus sajtóban nap mint nap megjelenő szakértő sajátos politikai programjára derít fényt portrévázlatunk. Az elemzés számos idézettel illusztrálja a különféle kommentárok félrevezető jellegét, bár megválaszolatlanul hagyja a kérdést: szerzőjükkel inkább a felkészültség vagy a morális tartás szempontjából van baj
Kapitalizmus kezdőknek
Milton Frici: Gazdasági tanácsadók 93
Rövid áttekintés a közgazdasági tanácsadás világtörténetéből, és ajánlások azoknak, akik e tapasztalatot a piacgazdasági átmenet során alkalmazni kívánják
Dokumentum
Márkus Péter: A Világbank és Magyarország 96
Az ismert mérnök-közgazdász, Lóránt Károly vezetésével működik Magyarországon is az a civil szervezet, amely nyilvánosságra segíti a korábban titkosan kezelt világbanki szerződéseket. A dokumentumok elemzéséből kirajzolódik a legutóbbi tíz év gazdaságpolitikai kényszerpályája
Új Európai Baloldali Fórum: Indítvány a környezetvédelmi adók bevezetésére 105
A Görögországban rendezett nemzetközi értekezlet résztvevői állást foglaltak a környezetet az üzleti tevékenység következményeitől megvédő adók bevezetése mellett, részletesen kifejtve az új típusú adó bevezetése mellett szóló érveket
Analízis
Heltai László: A GDP és az öko-logika hiánya 111
A közgazdászok egy része és a környezetvédők serege a hatvanas évek óta bírálja azt a nemzetközileg használatos mérlegrendszert, amely az éves gazdasági eredményt a jóléti és ökológiai helyzet tekintetbe vétele nélkül állapítja meg. Az írás rámutat a „bruttó hazai termék” néven ismert mutató neuralgikus pontjaira
Cristoph Spehr: Az ökocsapda és az Észak felszámolása 126
Az ökológiáról szóló viták sok résztvevője úgy tesz, mintha a fenntartható fejlődés és hasonló jelszavak szajkózása máris egy szebb jövőbe vezetne. Ahhoz azonban, hogy egy kívánatosabb ökológiai állapot felé haladhasson a világ társadalma, annak egyenlőtlenségeit is fel kell számolni. Így mindenekelőtt el kell érni, hogy ne a fejlett ipari országok rendelkezzenek a Dél mezőgazdasági területei fölött
Kislexikon
Heltai László: Alternatív gazdasági mutatók 157
Olyan statisztikai elképzeléseket ismertetünk, amelyek segítségével mérhetővé válnának a természeti környezet által elszenvedett károk, s amelyek használata így elengedhetetlen egy fenntartható gazdasági rend működéséhez
Történelem
Gille Zsuzsa: Vigyázzállás és újrahasznosítás 168
A szocialista Magyarország hulladékpolitikáját mutatja be a dolgozat. A tervgazdaságok – mint minden más területen – a nyersanyagok újrahasznosításán is felül akarták múlni a nyugati országokat, és valódi eredményeket is el tudtak érni. A magyarországi államszocializmus modellváltásaihoz igazodott a hulladékpolitika története is
Asztal körül
Victor Wallis – James O*$*Connor: Ökológia, szocializmus és az emberi szükségletek 184
Két amerikai teoretikus vitázik az ökológiai és a szocialista célok ötvözéséről. Hogyan használhatjuk fel takarékosabban a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat? Vajon tényleges emberi szükségleteket elégítenek-e ki a személyautók és a bevásárlóközpontok? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk válaszokat