Fila Lajos: Bölcselettudomány

Egyáltalán nem állítjuk, hogy szerény vállalkozásba fogtunk. Mintha néhány ötlettel, széljegyzettel szolgálnánk. Éppen ellenkezőleg. Arra törekszünk, hogy az emberi szellem legnagyobb és legsajátosabb vállalkozását kísérjük nyomon, az eszmélődést, melyben önmagára figyel, mintegy önmagával néz szembe, hogy birtokba vegye saját titkát: Azt a fényt, melyet természetszerűleg hordoz, mellyel földeríti világát, s amely a titkok Titka elé vezeti és állítja, hogy lehallgassa a teljes valóság üzenetét.
A bölcseletről van szó, de nem „luminák és elmélkedések formájában, hanem kifejezetten tudományos szigorral kezelve a témát. Immár évszázadok óta szellemi zűrzavarnak, „tévedések vígjátékának minősítik a filozófiát. Mivel pedig a bölcselet hivatott arra, hogy a szellemi kultúrát irányítsa, fejlődésének dimenzióit jelezze és föltárja, vészes hanyatlása kaotikus állapotokat okoz a kultúra minden területén, beleérve a teológiát is. Rendelkezünk azonban akkora bölcseleti hagyománnyal, hogy annak alapján helyre tudjuk állítani a bölcselet tudományát, felismerjük tudományos karakterét, sajátos kapcsolatát a valósággal, sajátos tárgyát, módszerét és hatáskörét. Ezzel hitelesítjük mint sajátos tudományt. Nem bölcselettörténetet írtunk. A bölcselet története csak úgy szerepel munkánkban, mint tapasztalati anyag. Nem is bölcseleti rendszert építettünk. A rendszerek is csak egyes fázisát képezik az eszmélődésnek. Mi az eszmélődés dialektikáját óhajtjuk feltérképezni a többnyire közismert ismeret-tényekkel, melyeket a filozófia kimunkált. Éppen az összefüggések világossága, az egész bölcselet egységének áttekinthetősége érdekében mellőzzük a dokumentációs függeléket és az indexelést. Nem az a célunk, hogy a bölcselet szaktudományos irodalmának kézikönyvét, lexikonát készítsük el, hanem az, hogy a bölcseletet mint tudományt megmutassuk.