Gaston Bachelard: A nem filozófiája

A tudományfilozófia nem tartozik teljes mértékben a tények birodalmába. Ezért a vizsgálódók túlontúl gyakran rekednek meg a tudás két átellenes peremvidékén: a filozófusok beérik emelkedett általános alapelvek, a tudósok pedig pőrén érzéki eredmények vizsgálatával. A tudományos gondolkodás azt jelenti, hogy az elmélet és a gyakorlat, a ráció és a tapasztalat köztes episztomeológiai mezején ütünk tábort. Bachelard filozófiája nyitott filozófia, mely állandóan úton van, legfeljebb sátrat ver, de cifra, hivalkodó épületet nem emel magának.
A módszerrel megragadott jelenség gazdagabb, mint természeti párja. A létezőket a módszer határozza meg. A realizálás megelőzi a realitást. A tudós csak akkor ismeri meg a valóságot, ha már megvalósította. A létező mindig bizonyításra szorul. – Talán ebből a néhány szóból is kitetszik, miért lett Gaston Bachelard szorgalmas psotatisztviselőből a Sorbonne nagy tekintélyű tanára.

TARTALOM:

Előszó. Filozófiai gondolkodás és tudományos reflexió 7
Egy tudományos fogalom különböző metafizikai értelmezései 19
Az episztemológiai keresztmetszet fogalma 39
A nem-szubsztancializmus – Bevezetés a nem-Lavoisier-féle kémiába 49
Az elemi térbeli kapcsolatok – A nem-analitikusság 87
A nem-arisztotelészi logika 97
A “nem filozófiájának” szintetikus értéke 123
Gaston Bachelard /1884-1962/ 133