Szabó László: A társadalom néprajz alapvető kérdéseiről (#FK)

Az utóbbi három évtized magyar néprajzi irodalmában egyre gyakrabban találkozunk a korábban meglehetősen kevéssé vagy ritkán felbukkanó népi társadalom, társadalmi néprajz, társadalmi szempontok, társadalom szerkezete, stb. kifejezésekkel. A társadalom szónak különböző szókapcsolatokban való egyre gyakoribb előfordulása azt mutatja, hogy a magyar néprajzban egy eddig kevéssé kimunkált területre irányult a kutatók figyelme. Fél Edit 1948-ban azzal az igénnyel készít összefoglalást a Néptudományi Intézet kézikönyve számára, hogy számbavétele a népi társadalomról eddigi néprajzi ismereteinket, e témakörben további és most már módszeres kutatások alapjait vesse meg. Valóban ettől kezdve egyre többen és módszeresebben kezdik e területet művelni. Megmutatkozik ez a növekvő számu tanulmányokon tul egyfelől abban is, hogy az 1948 után megalakult néprajzi munkaközösségeken belül e terület kutatói külön szekciót alkotnak, önálló programmal, szempontokkal. Másfelől abban, hogy a magyar néprajz tervbevett nagy vállalkozásai az Uj Magyarság Néprajza és a Néprajzi Lexikon, kisebb mértékben a Magyar Néprajzi Atlasz is a területeknek külön kötetet, önálló részt kíván szentelni.