Hajdu Endre: Szómúzeum

A nyelv és ezen belül a szókincs mindig változik. A régi szavak kihalnak, ezzel párhuzamosan új szavak keletkeznek. Az újak legtöbbje széles körben elterjed. Van azonban a szavaknak egy izgalmas kisebb csoportja, amelynek tagjai, igaz, megszülettek, de nem honosodtak meg nyelvünkben. A Szómúzeum szótárszerű elrendezésben közel 2000 ilyen rövid életű nyelvi elemet tartalmaz. Ezeknek néhány jellemző csoportja:
-a szó lényegére tapintó magyarítások, pl.: tengődi: proletár, étnök: pincér, szájpír: rúzs,
-a természettudomány mosolyt fakasztó nevei, pl.: röstnök: lajhár, ugrány: kenguru, kebel: szinusz, éleny: oxigén,
-mulatságos régi orvosi műszavak, pl.: alfelpöfeteg: aranyér,
-meghökkentő intézmény- és szervezetnevek, pl.: Balaton Lecsapoló Társulat, Sírásó Ifjak Társasága,
-a magyar múlt bizonyos szóereklyéi, pl.: hazánk Hektóra: Zrínyi Miklós, apostoli bitor: Ferenc József, a magyar Golgota: Arad,
-a délibábos nyelvészet szófejtései, pl.: Istókhalma: Stockholm, Kard-Hágó: Karthágó, Magyar rét: Madrid.
Hajdú Endre több éves gyűjtőmunkával állította össze a Szómúzeumot. Lapozgatása a felfedezés és a rácsodálkozás örömét jelenti mindazoknak, akik érdeklődnek nyelvünk gyakran furcsa és mulattató értékei iránt. A szótárt illusztrációk teszik szemléletessé, használatát két szómutató segíti.