Herczeg Gyula, Gáldi László, T. Lovas Rózsa, Horváth Mária, Bárczi Géza, R. Hutás Magdolna: Stilisztikai tanulmányok

Ez a kötet a Kiadói Főigazgatóság 1958/1959-ben megtartott, második szakmai tanfolyamának teljesen anyagát tartalmazza.
Az első, nyelvművelő tanfolyam előadásainak anyaga Magyar nyelvhelyesség címen 1957-ben jelent meg. A kötet új, nagy példányszámú kiadása most van sajtó alatt. A második, stilisztikai előadássorozat témakörét a budapesti könyvkiadók képviselői a Nyelvtudományi Intézet munkatársaival együtt, a gyakorlati szempontok mérlegelésével állapították meg. Bár a kötet önálló előadás (tanulmányok) gyűjteménye, mégis lényegében kerek egészet alkot. Balázs János történeti bevezetőjében sorra bemutatja a stilisztikának mint tudománynak legfőbb állomásait, képviselőit, iskoláit. Bárczi Géza a magyar stilisztika egyik legfontosabb kérdését, a tájnyelv és az irodalmi nyelv viszonyának sokat vitatott és mindig aktuális kérdését tárgyalja. Bóka László a századforduló utáni sítlusváltozást vizsgálja, Ady és a Nyugat-mozgalom hatását elemezve. Gáldi László, mintegy az előző téma folytatásaként, a legújabb magyar költészet stílusproblémáival foglalkozik, T. Lovas Rózsa pedig az újabb magyar szépprózai stílust vizsgálja. Az előadásokat három, egymástól eltérő módszerrel készült tanulmány egészíti ki. E tanulmányok kiemelkedő jelentődségű írók stíílusát elemzik: Herczeg Gyula Móricz Zsigmondtól, Horváth Mária Kosztolányi Dezsőről, R. Hutás Magdolna József Attiláról ír.
Rendszeres magyar stilisztika híján a részletekbe menő, egyértelmű állásfoglalás kialakításáról egyelőre le kell mondanunk.
Még a nyelvművelésnek viszonylag jól kidolgozott területein sem jutottak nyelvészeink és íróink az alapvető kérdésekben mindenben egységes álláspontra. Fokozottan elmondható ez a magyar stilisztika kérdéseiről. A kötetben számos probléma megoldását kísérelik meg neves szakembereink. A kiadói szerkesztő akarva, nem akarva a stilisztikai jellegű problémák tömegével találkozik, és döntenie kell. Elsősorban tehát a kiadói szakma dolgozóinak figyelmébe ajánljuk e kötetet, mely véleményünk szerint egy jó kollektíva gondos munkájának dokumentuma is. Továbbá reméljük, hogy az első kötethez hasonlóan, a művelődés más területein is sikerrel használják majd fel e gyűjteményt mindazok, akik nyelvi, stilisztikai kérdésekkel foglalkoznak. Az egyes előadások, illetve tanulmányok után közöljük a stilisztikai irodalom vonatkozó anyagát. E bibliográfiák nem törekednek teljességre, de igyekeznek a távolabbi összefüggésekre is rámutatni.

TARTALOM:

Köpeczi Béla előszava 5
Balázs János: Történeti bevezető 7
Bárczi Géza: Nyelvjárás és irodalmi stílus 62
Bóka László: Egy új stílus bölcsőjénél 116
Gáldi László: A legújabb magyar költészet stílusproblémái 147
T. Lovas Rózsa: A magyar széppróza stílusának fejlődése a Nyugat stílusforradalma után 195
Herczeg Gyula: Móricz Zsigmond stílusa 240
Horváth Mária: A nyelvi formák szerepe Kosztolányi prózájában. A Pacsírta című regény elemzése 330
R. Hutás Magdolna: József Attila stílusa jelzői tükrében 408
Rövidítések 453