Pukánszky Béla: Neveléstörténet

Őskor 13
A nevelés ősi formái 13
Az intézményes nevelés csírái 17
Ókor 19
Nevelés a folyam menti kultúrákban 19
Mezopotámia 20
Egyiptom 24
India 29
Kína 31
Az európai kultúra bölcsőjénél: antik görög nevelés 35
A spártai nevelés 38
Az athéni nevelés 44
A hellenisztikus nevelés 51
Görög filozófusok a nevelésről 54
Nevelés az ókori Rómában 64
A római nevelés korszakai 65
Quintilianus pedagógiai gondolatai 73
A korai kereszténység és a nevelés 75
Emberfelfogás, embereszmény 77
A korai keresztény nevelés jellemzői 77
Középkor 87
A klerikus műveltség átadásának intézményei 87
Kolostori iskolák 89
Plébániai iskolák 93
Székesegyházi iskolák 94
A középkori egyetemek 95
A világi nevelés 100
A lovagok nevelése 100
A városi polgárság iskolái 103
A középkor gyermekfelfogása 105
A magyar intézményes nevelés kezdetei 106
Reneszánsz és humanizmus 113
A világ és az ember felfedezése 113
A humanisták mozgalma 114
A városi-plébániai iskola tananyagának módosulása 119
A reneszánsz úri nevelés 120
Humanista gondolkodók véleménye a nevelésről 123
A humanisták iskolakritikája 138
A reneszánsz gyermekképe 139
Reneszánsz nevelés Magyarországon 142
A műveltség tartalmának átformálódása 142
Reneszánsz főúri nevelés Magyarországon 145
Academia Istropolitana 148
Reformáció és ellenreformáció 151
Reformáció és nevelés 151
Luther a nevelésről 152
A nevelés célja 152
Iskolaszervezeti hatása 155
A katolikus megújhodás (ellenreformáció) pedagógiája 157
Új szervezetek és iskolatípusok 157
Katolikus leánynevelési törekvések 167
Iskoláztatás a Mohács utáni Magyarországon 171
Protestáns iskolák 172
A népoktatás 173
Katolikus iskolák 175
Az átmenet korszaka: XVII. század 177
Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise 177
Élete 178
Comenius felfogása az ember rendeltetéséről 181
Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei 184
Iskolarendszere 187
Sárospataki évek 190
Új tanítórendek, közösségek 193
Kalazancius és a piaristák 193
Új gyermekfelfogás 196
A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János 200
Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században 201
Apáczai Csere János életútja 202
Fő művei 207
Pázmány Péter, a katolikus oktatás megújítója 214
A protestáns iskolák helyzete a XVII. század végén 219
A felvilágosodás kezdetei 222
A protestáns pedagógia hatása a polgárosodásra 222
John Locke és a gentleman-nevelés 224
A pietizmus hatása a nevelésre 233
A felvilágosodás győzelme 235
Rousseau természetelvű pedagógiája 236
Élete 236
A gyermek felfedezése 241
A módszerek 244
A nevelés tartalma és az életkori szakaszok 246
Helvetius a pedagógia mindenhatóságáról 254
A német felvilágosodás 255
A tanítóképzés 257
A filantropisták mozgalma 259
A neohumanizmus 264
Pestalozzi pedagógiája – a kéz, fej és szív kiművelése 265
Tanulóévek 266
Neuhof 268
Egy remete esti órája 269
Lénárd és Gertrúd 270
“Vizsgálódásaim a természet menetéről…” 272
Stans 274
Burgdorf 276
Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? 277
Yverdon 278
Jean Paul levanája – romantikus költői hitvallás a nevelésről 280
Nevelés a XVIII. századi Magyarországon 283
Hagyományok, változások 283
A tananyag bővülése 286
Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában 294
Az I. Ratio Educationis 296
Tessedik Sámuel szarvasi reformjai 302
A II. Ratio Educationis 305
A hazai pedagógiai gondolkodás fejlődése 307
Főúri magánnevelők tanulmányai 307
Módszertani művek 310
Iskoláztatás és pedagógia a XIX. században 315
Néhány európai ország iskolaügyének áttekintése 315
Anglia 315
Franciaország 316
Oroszország 317
Német nyelvterületek 317
A német filozófiai pedagógia 319
Kant 319
Fichte 323
Hegel 327
Schleiermacher 329
A pedagógia önálló tudománnyá válásának kezdetei 333
Trapp – korai empirikus pedagógiai törekvések 333
Milde – a katolikus szemléletű tudományos pedagógia megteremtője 335
Herbart lélektani alapozású pedagógiája 338
A filozófiai-erkölcstani háttér 339
Asszociációs lélektan 340
Neveléstana 341
Herbart követői 345
A Herbart-kritika megjelenése 349
Usinszkij 349
Tolsztoj 352
A XIX. század első felének magyar neveléstörténete 356
Első óvodáink 356
Népoktatás 360
Tanítóképzés 362
Közép- és felsőoktatás 364
Eötvös József, a polgári forradalom kultuszminisztere 366
A tudományos pedagógia hazánkban a XIX. század első felében 369
A pozitivizmus hatása a pedagógiára 373
August Comte 375
A “tökéletes élet pedagógiája” – Herbert Spencer 378
Alexander Bain pedagógiai rendszere 381
Evolucionizmus és materializmus 384
Az “életfilozófia” hatása 386
A pesszimizmus pedagógiája – Schopenhauer 387
Friedrich Nietzsche kultúrakritikája 389
“Élet” és “Cselekvés” Bergson filozófiájában 393
Keresztény szociális és népnevelési törekvések 396
Don Bosco pedagógiája 398
További gyermekvédelmi-szociális törekvések 402
A század tömegmozgalmának hatása 403
Magyar neveléstörténet 1849-1919 409
Iskolaügy és pedagógia az abszolutizmus korában 409
Népoktatás 410
Középfokú oktatás 412
Felsőoktatás 414
Pedagógia és iskoláztatás 1867-1919 között 416
A népoktatási törvény 416
A népoktatás alakulása 1868-1918-ig 419
A középiskolák fejlődése 424
Felsőoktatás, tanárképzés 428
A magyar gyermektanulmányi mozgalom 432
Nagy László pedagógiája 436
Nevelésügyi törekvések a forradalmak idején 439
A magyar neveléstudomány fejlődése a kiegyezéstől 1948-ig 444
A budapesti egyetem “pedagógiai iskolája” 445
A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai 467
A debreceni egyetem “pedagógiai iskolája” 476
Iskolaügy és pedagógia a XX. században 485
Új pedagógiai és pszichológiai törekvések 485
A pragmatizmus nevelésfelfogása 486
A gyermektanulmány 493
A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig 503
A radikális neveléskritika tárgya: a hagyományos iskola 503
A művészetpedagógiai irányzat 505
A “New School”, a reformpedagógia első iskolamodellje 508
Természettudományos biológiai-antropológiai koncepciók 511
A reformpedagógia fejlődésének második szakasza 518
A Waldorf-pedagógia 519
Amerikai reformpedagógiai törekvések 525
A Progresszív Nevelési Társaság létrejötte 528
A Jen-plan, a reformpedagógia egyik záró szintézise 530
Az állampolgári nevelés 533
A munkaiskola 535
A reformpedagógia fejlődése az egyes országokban 552
A harmincas évek főbb fejlődési tendenciái 561
Az elméleti pedagógia főbb irányzatai 562
Kultúrpedagógia 563
A szociálpedagógiai irányzat 573
Foerster morálpedagógiája 585
A nagy pszichológiai iskolák hatása 589
A reformpedagógia fejlődésének harmadik szakasza 602
Iskolaügy és pedagógia Magyarországon 1919 és 1945 között 611
Kultúrpolitika és közoktatásügy a húszas években 613
Népoktatás 617
Középiskolák 620
Felsőoktatás 624
A harmincas-negyvenes évek nevelésügye 629
Reformpedagógiai irányzatok hazánkban 634
Cserkészet 634
A reformpedagógia szellemében működő hazai iskolák 636
Az 1945 utáni magyar iskoláztatás története 645
Harc az iskoláért 645
Az iskolarendszer átformálása 645
Két közoktatási reformtervezet 647
A NÉKOSZ 653
Az iskolák államosítása 654
Az “ötvenes évek” 657
Óvodák 657
Általános iskolák 658
Középiskolák 661
Felsőoktatás, pedagógusképzés 664
Forradalom és rendszerváltás között 668