Claude Cahen: Az iszlám

Egyetlen nagy vallás sem lépett fel annyira nyomatékosan és leplezetlenül a világi hatalom megszerzésének igényével, mint Mohamed prófétáé. Az iszlám fogalma tehát nemcsak egy vallási közösséget jelöl, hanem azoknak a népeknek a történetét és kultúráját is, amelyek a Próféta tanítását követik.
A közelmúltig az iszlám történetét ritkán értékelték Európában úgy, ahogy az megilleti. Voltak, akik az Ezeregyéjszaka hatására mesés dicsfényben látták, mások meg az európai történelem egyszerű függelékének tekintették. Így figyelmen kívül hagyták, hogy milyen gazdag volt a középkori iszlám világ kultúrája, ha összehasonlítjuk azzal, amit a Karolingok utáni Európa vagy akár Bizánc produkált. Az iszlám országokban dinamikusan fejlődött a kereskedelem és a városi élet: virágzásának teljében Bagdadot többszázezren lakták, akkor, amikor Európa legnagyobb városaiban alig tízezer ember élt. Minden iszlám városban legalább egy könyvtár és egy iskola működött, ami jelzi, hogy a művelődés intézményei a kor színvonalához képest meglehetősen elterjedtek. Nem vitatható annak a szellemi örökségnek a jelentősége sem, amit a Nyugat az iszlámtól kapott, különösen Spanyolország közvetítésével, ahol a két kultúra találkozott.
Claude Cahen professzor mindenekelőtt az iszlám gazdaságtörténettel foglalkozó munkáinak köszönheti nemzetközi hírnevét. A gazdaság és kereskedelem fejlődésének e művében is tág teret szentel. Emellett foglalkozik a városok és a sík vidék társadalmi struktúrájával, behatóan elemzi a politikai-vallási mozgalmakat, figyelemmel kíséri a kultúra változásait. A politikatörténetet sem hanyagolja el: nyomon követi az eseményeket az egységes arab birodalom létrejöttétől egészen a felbomlásig, a részállamok kialakulásáig, a mongolok betöréséig.

TARTALOM:

Bevezetés 9
Az arabok az iszlám előtt 11
Mohamed 15
Az arab-iszlám birodalom megalapozása 22
Felkelések és hódítások 22
A meghódított területek megszervezése 26
Oszmán és Ali. A politikai-vallási csoportok eredete 30
Az Omajjád kor (660-750) 35
Az új hódítások 35
A 680-tól 692-ig terjedő évek krízise 39
A birodalom megszervezése. Az őslakosok uralma 44
Művészet és irodalom 51
Szellemi átalakulások a 8. század közepén: az „abbászida forradalom” 54
A kormányzat gyengesége 54
Az ellenzék: a háridzsiták és a síiták 57
Az abbászida mozgalom 62
Az Abbászidák első évszázada 67
Az új dinasztia és a muszlim világ problémái 67
Az ellenzék 71
A rendszer iszlamizálása 78
A jog kidolgozása 80
Vallási kibontakozás 89
Al-Mamún uralma 93
A mutaziliták 95
Szent háborúk és belső felkelések, Bábek és Mázjár 99
A közigazgatás szervezetei: vezír, írnokok, hivatalok 102
Igazságszolgáltatás: kádi, muhtaszib, mazálim 108
Pénzügyek 112
A pénz 122
Egy új műveltség kialakítása 124
Általános jellemzők 124
Az irodalom 127
Az antikvitás műveinek fordításai 131
Gazdaság és társadalom a klasszikus muszlim világban (8-11. század) 137
Társadalmi struktúrák 137
A család 137
A rabszolgaság 139
A vallási különbségek 142
Umma és aszabija 146
A sík vidék 147
Mezőgazdaság és állattenyésztés 148
A földbirtokrendszer. Birtokosok és termelők 153
A bérleti rendszer és a fölművelés formái 157
A bányászat 162
A városi gazdaság és társadalom 164
Város és urbanizáció 165
A társadalmi kategóriák 169
A gazdasági élet elvi háttere 170
Az ipar 172
A szakmai szervezetek 175
Az államhoz tartozó mesterségek 179
A futuvva 181
A nemzetközi kereskedelem 186
Az iszlám és a kereskedelem 186
A tengeri és a száraföldi útvonalak 188
A más vallásúak közti együttműködés 194
Közlekedési lehetőségek 196
A kereskedelmi cikkek 199
A kereskedelem formái 201
A fizetés és a hitel módozatai; az uzsora 204
A „kapitalizmus” (?) összegzése 204
A hadsereg és a társadalmi-politikai átalakulások (a 9. század közepétől a 10. század közepéig) 211
Változások a hadsereg összetételében 211
Az iktá- és a politikai rendszer átalakulása 216
A vallási-politikai mozgalmak fejlődése (a 9. század közepétől a 10. század közepéig) 222
A felekezeti csoportok, síiták és egyebek 222
Az iszmáiliták 227
Az ortodoxia és a teológiai problémák 233
A szúfizmus 236
A középkori muszlim világ politikai széttagolódása és kulturális csúcspontja 240
Észak-Afrika 241
Az Ibér-félsziget 248
Irán, Közép-Ázsia, Irak 251
Kelet-Irán a Gaznavidák koráig 252
Nyugat-Irán és Irak. A Buvajhidák 261
Az arab Ázsia (Irakot kivéve) 271
Egyiptom 277
A Fátimidákat megelőző korszak 278
A Fátimidák 280
A muszlim kultúra a 9. század közepétől a 11. század első feléig 287
Az irodalom és a filozófia 288
A természettudományok 293
A művészetek 299
A 11. századtól a 13. századig: új birodalmak s azok társadalmi és kulturális fejlődése 303
A törökök megjelenése 304
A szeldzsukok felemelkedése 308
A szeldzsukok hanyatlása és a nyomukba lépő államok Keleten 317
Szíria és Egyiptom, szemben a keresztesekkel 320
Kis-Ázsia 324
A Nyugat, az Almoravidák és Almohádok 330
A kultúra 333
A mongoloktól az oszmánokig 338
A mamelukok 340
Irán és szomszédai a mongolok és a Timuridák alatt 343
Kis-Ázsia az oszmán időszak hajnalán 351
A muszlim Nyugat, a Magreb, Granada 356
Összegezés 359
Időrendi táblázat 361
Bibliográfia 366
Mutató 376