Puskás László: Romzsa Tódor püspök élete és halála

A kripta hűvös, de mégis fülledtnek, páradúsnak ható levegőjében némileg tanácstalanul állnak mindketten. A fiatalabb megkérdi, hogy a három, valaha szintén téglával befalazott, de most nyitott üregben látszó korhadt, feltörtnek tűnő koporsókat megvizsgálták-e már korábban. Társa nem válaszol. Erre lehajol a valaha Tódor püspök koporsóját rejtő üreg alatti nyíláshoz, bevilágít. Csak alulról aradt meg két sor tégla, akadálytalanul vizsgálhatja a feltört koporsó elejét. Letérdel, benyúl az üregbe, megfogja a koporsó korhadt deszkáját erőfeszítés nélkül a kezében marad. Félreteszi és bevilágít a koporsóba.

Málló szövet tűnik elő a sötétbarnára aszalódott forgácsba ágyazódva, és legelöl mintha valami más is oda lenne temetve a mindent elborító forgácsba, mintha lenne ott valami kiemeli. Egy koponya maradványa a homlok magasságában vízszintesen elfűrészelve. Bal pofacsontja a hozzá tartozó felső állkapoccsal együtt hiányzik. Visszanyúl, kitapintja a koponyatetőt, óvatosan azt is kiemeli. Összeillik a koponyával.