Uzsoki András, Galambos L. Balázs: A 300 éves győri Kármel

A keresztesek szentföldi hadjáratai idején, már a 12. században szervezett remeteközösség élt a galileai Kármel-hegyen, ahol Krisztus születése előtt a 9. században egy barlangban remeteként élt Illés próféta és hozzácsatlakozott tanítványa, Elizeus is. Kármel-hegyét az ószövetségi időben szent helyként tisztelték a zsidók, s ez a tisztelet a római uralom alatt is tartott, sőt a középkorig folytatódott. Az 5-6. századi zarándokok írásaiban is megemlékeztek róla. Erre az élő hagyományra alapozták szervezkedésüket azok a remeték, akik a Kármel-hegyen Illés próféta remeteéletét követték. Rendi szabályzatukat Szent Alert jeruzsálemi pátriárka fogalmazta meg 1208-ban és III. Honorius pápa hagyta jóvá 1226-ban. A rend Európában is gyorsan terjedt és Angliában kisugárzó központ jött létre Stock Szent Simon (+1265) rendfőnök irányításával, akinek 1251-ben látomásában megjelent a Szűzanya és skapulárét, vállruhát nyújtott át neki, mint az oltalom és az üdvösség jelét, Az 1290-es évek elején a mohamedán térfoglalás miatt kiszorult a kereszténység a Szentföldről és a kolostorok elpusztultak. A kármelhegyi kármelita remeteséget is elpusztították, de a 17. században újra letelepedtek rövid időre, végül, az 1760-as években ismét megtelepedve kolostort is építettek, de ez is elpusztult a napóleoni megszállás végén. Utána rövidesen felépült a Kármelhegyi Boldogasszony temploma Illés próféta barlangja fölé. Az oltár fölött látható a Skapulárés Boldogasszony szobra, amelynek szép másolata itt a győri templomban is megvan. A 13. században megalapított rend hivatalos neve: Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Testvéreinek Rendje. A 16. század közepén a rend megreformált ága a Kármelhegyi Boldogasszony Sarutlan Testvéreinek Rendje nevet kapta, amelynek latin nyelvű rövidítése: OCD, vagyis Ordo Fratrum Carmelitarum Discolceatorum. Ez a sarutlan kármelita rend telepedett le Győrött 1967-ben