Dr. Fehér György: Háziállatok tájanatómiája

A tájanatómia jelentősége az állatorvosi gyakorlat legtöbb területén megnövekedett. Érvényesült ez az állatorvosképzés reformjában is, és lehetőséget adott a tájanatómia önálló oktatására. A tájanatómia oktatásával ugyanis szorosabbá válik az anatómiának mint alapozó tárgynak a kapcsolata a klinikai tárgyakkal, ugyanakkor felruházza a hallgatót az elsajátított ismeretek alkalmazásának készségével is.
A könyv a leíró és az összehasonlító anatómiát ismerő hallgatók és szakemberek számára készült. Lényegét tekintve alkalmazott anatómia, mely főként a tájanatómia rendszerét követi. Mint tankönyv, a didaktika elvei szerint rendszerez, és a gyakorlat számára nélkülözhetetlen általános anatómiai adatok rövid és gyakorlati összegezésére is vállalkozik. Mondanivalójában és vizuális anyagában összpontosul a leíró, a rendszerező és az összehasonlító anatómia egyaránt. Nem követi a tájanatómiában szokásos, boncolási technikával kiegészített, részletes leírást, hanem a sztratigráfiai módszeren belül a szervek topográfiáját a morfológia rendszerében taglalja. Az állatorvostudomány különböző szakágazatait a szükséges mértékben szolgálja, adatokat nyújtva a sebész, a szülész, a belgyógyász, az élelmiszerhigiénikus számára.
A háziállatok tájanatómiájával foglalkozó könyv magyar nyelven ez ideig még nem jelent meg. Az idegen nyelven megjelent művek közül M. V. Szadovszkij: Háziállatok tájanatómiájának alapjai és a műtéti sebészet rövid gyakorlati kézikönyve, Moszkva, 1953, O. C. Bradley-T. Grahame: Topografical Anatomy of the Dog. VI. kiadás, 1959, Edinburgh, és V. Ghetie-E. Pastea-/. frica: Anatómia topografica a Calului, Bucuresti, 1955. érdemelnek említést.
A könyv a testtájékok rendszerét követi, azonban részletesen csupán a gyakorlatilag fontos testtájékokat tárgyalja oly módon, hogy először a látható, tapintható szervek leírását adja, majd a tájék rétegek szerinti, sztratigráfiai tájanatómiáját ismerteti gyakorlati jelentőségének megfelelő részletességgel. A testüregek szerveit projekciós módszer szerint ismertető fejezetek a szükséges morfológiai adatokat is tartalmazzák. Ezért az utóbbi fejezeteket és az egyebütt található morfológiai összefoglalásokat kéthasábosan szedték. Végül a tájék ér- és idegellátását foglalja össze. Az egyes háziállatfajok morfológiai jellegzetességeit általában röviden közli, fontosabb esetekben a sztratigráfiai leíráson belül külön fejezetben.
A leírásban legtöbb esetben az 1968-ban megjelent Nomina Anatomica Veterinaria NAV műszavait használom. Azokat a neveket, amelyek tankönyveink és az atlasz műs: nagymértékben eltérnek, a jénai nomemdatúra (JNA) szerint zárójelbe tettem.
A helyeződést, irányt jelölő műszavakat, valamint a terminus generálisokat és a testtájékok műszavait szintén a NAV-tól vettem át.