Egyszáz esztendeje, 1896 tavaszán fedezte föl Antoine Henry Becquerel a radioaktivitást. Fészáz esztendeje, 1945 nyarán napnál tüzesebb atombomba robbant Hirosima egén, meglepve és megdöbbentve az emberiséget. Ma pedig hazánkban a Paksi Atomerőmű adja legolcsóbban és legtisztábban a villamos energiát. A 20. században fölfedezték, megismerték és emberközelbe hozták az atommagot. Ennek a könyvnek az a célja, hogy azt megértés által hozza emberi tudat-közelbe. Sürgető szükség van erre, hiszen a 21. században polgári állásfoglalások, demokratikus döntések aligha képzelhetők el az emberek nukleáris kultúrája nélkül. Nukleáris ismeretek ma már az iskolai tanterv részévé válnak mindenki számára. Szól ez a könyv kíváncsi gimnazistákhoz és tájékozódó tanárokhoz, de megértést kínál a tájékoztatni kívánó újságírók, nukleáris technikát alkalmazó mérnökök, orvosok, biológusok számára, de nem érdektelen a 21. századba átlépő polgárok számára sem. Nem tételez föl több tudást, mint ami az érettségi fizika és matematika tananyaga. négy fejezete elvezet az atom mélyébe (ATOMMAGFIZIKA), a csillagok belsejébe (ASZTROFIZIKA), az atomreaktorokhoz (ATOMENERGIA) és az ionizáló sugárzásnak kitett emberi sejthez (SUGÁRVÉDELEM). Érvelése mindenkihez szól, akit érdekel a valóság, amelybe a 21. század elvezetett, és ez az érvelés tényekre, adatokra, logikára támaszkodik. Marx György az Eötvös Egyetem Atomfizika Tanszékének tanára, sok könyv és tankönyv ismert szerzője. Elment az amerikai kutatóközpontokba, a CERN-be, Elzarándokolt Hirosimába, Nagaszakiba, sőt Csernobilba is. Járt Pakson és fölkereste Mohovcét. Beszélt nukleáris történelmünk sok főszereplőjével. Így közvetlen élményszerűséggel képes beszámolni mindarról, ami időről időre fölbukkan a napilapok híroldalain. A következtetések levonását az értő olvasóra bízza.
Készleten | |
---|---|
Kiadó | |
Kötés típusa | |
Szerző |
Kiadás éve | 1996 |
---|---|
Oldalszám | 246 |