Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig

TARTALOM:

Előszó 11
Bevezetés 13
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 13
Értékelés és periodizáció 14
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 14
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 15
Periodizáció az elméleti szintézis szerint 18
A modellalkotás szerepe 19
A tudományelmélet elemei 20
Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint 25
Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai 26
Az antik örökség 31
A görögök adóssága 31
A tudomány kezdetei 31
Egyiptom és Mezopotámia 33
Összhangzó szép rend 41
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 41
Misztika és matematika: Püthagorasz 45
Gondolat és valóság 49
Platón a megismerésről és az ideákról 51
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis 54
Atomok és elemek 54
A földi mogzás: a peripatetikus dinamika 58
Az égi mozgás 64
Az arisztotelészi világkép 68
Részlet Arisztotelész Metafizikájából 70
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 72
Arkhimédész 72
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 81
A kozmosz méretei. Geográfai 83
Eszközök, technika 86
Geometria 88
A hellenizmus alkonya 90
Pesszimista bölcsek 90
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 93
Ágoston az időről 94
Az örökség sáfárai 99
Ezer év mérlege 99
Miért nincs folytatás? 99
Európa formát ölt 100
A technika forradalma 105
Kolostorok, egyetemek 107
Az antik örökség átmentése 112
A közvetlen csatorna 112
Bizánc 114
Az arab közvetítés 115
Vissza a forráshoz 116
Hinduk és arabok 117
A tízes számrendszer 117
Algebra – Algoritmus 118
Az arab csúcsteljesítmény 119
Nyugat magára talál 121
Fibonacci: a számolás művésze 121
Jordanus Nemorarius, a statikus 122
A leíró mozgástan: Nicole d*$*Oresme és a Merton College 124
A megreformált peripatetikus dinamika 125
Buridan impetuselmélete 126
Fizika az asztronómiában 127
Eredmények 128
Nicole d*$*Oresme érvei a Föld mozgása mellett 129
Természetfilozófia a középkorban 131
Hit, tekintély, tudomány 131
Hit és tapasztalat 134
A reneszánsz és a fizika 135
Művészet, filológia, természettudomány 135
Előrelépés a mechanikában 137
A művészek tudománya 138
Leonardo da Vinci 139
A nyomtatott könyv szerepet kap 141
Rombolás és alapozás 145
A világ 1600 körül 145
Számmisztika és valóság 149
Vissza Platónhoz – új szellemben 149
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 150
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 158
A világ harmóniája: Kepler 159
Galilei – és akiket elhomályosít 163
Az égi és földi vlág egysége 163
Lejtő. Inga. Hajítás 167
Galilei nagysága 173
A háttérben: Stevin és Beeckman 175
A csatlakozás lehetősége 177
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 178
Bacon és az induktív módszer 178
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 181
Descartes mozgástörvényei 183
Az első kozmogónia 184
Mi, magyarok 188
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 189
A Snellius-Descartes-törvény 189
A Fermat-elv 192
Vákuum és légnyomás 194
Kezdő lépések a ma kémiája felé 198
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 200
A dinamika huygensi axiómái 200
A matematikai inga 204
A cikoidális inga 205
A fizikai inga 207
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 209
A körmozgás 211
Newton és a Principia. A newtoni világkép 212
A Newtonra váró feladatok 212
Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója 213
Az egyetemes gravitáció törvénye 218
Részletek a Principiából 220
A filozófus Newton 225
A klasszikus fizika kiteljesedése 233
A XVIII. század induló tőkéje 233
Eredmények, és amiről még nem esett szó 233
Hullám vagy részecske 233
A koordinátageometria 240
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen „nagyok” vitája 242
Descartes mellett és ellen 247
Voltaire és a filozófusok 249
Méltó utódok: D*$*Alembert – Euler – Lagrange 251
A továbbhaladás lehetséges útjai 251
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 253
Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 256
Az első „pozitivista”: d*$*Alembert 258
A statika eredményei 260
Modern gondolatok 260
A fény százada 262
A felvilágosodás 262
Részletek Holbach: A természetről című művéből 263
A Nagy Enciklopédia 266
D*$*Alembert. Elöljáró beszéd 267
Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből 271
Az effluviumtól az elektromágneses térig 273
Petrus Peregrinus és Gilbert 273
A haladás menetrendje 275
Kvalitatív elektrosztatika 277
A mérő elektrosztatikája 281
Az elektromos töltések áramlása 284
Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése 287
Faraday: a legnagyobb kísérletező 290
Maxwell: az elektromágneses tér 295
Az elektromágneses fényelmélet 299
Lorentz elektronelmélete 302
Hő és energia 303
A hőmérő 303
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 304
És mégis mozgás a hő: Rumford 305
Fourier elmélete a hővezetésről 307
A Carnot-ciklus 310
A hő kinetikus elmélete 311
Az energiamegmaradás tétele 312
A termodinamika második főtétele 315
Entrópia és valószínűség 316
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 319
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 319
Az elektron: J. J. Thomson 320
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 324
Az első elképzelések az atom felépítéséről 324
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 326
A huszadik század fizikája 333
„Felhők a XIX. századi fizika egén” 333
Befejezés vagy kiindulás 333
Mach és Ostwald 334
A relativitáselmélet 337
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 337
Beillesztési kísérletek 339
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 344
Távolság és időmérés 345
A tömeg-energia-ekvivalencia 349
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 351
Einstein a téridőről 354
A kvantumelmélet 357
A feketesugárzás a klasszikus fizikában 357
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 360
Az energiakvantum megjelenik 363
Einstein: a fény is kvantált 365
Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete 366
A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 368
A mátrixmechanika: Heisenberg 369
Einstein és Heisenberg 372
A hullámechanika: Schrödinger 374
Heisenberg: a koppenhágai értelmezés 378
Operátorok. Kvantumelektrodinamika 385
A kauzalitás problémája 389
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 392
Mi maradt a klasszikus fizikából? 394
Magszerkezet. Magenergia 396
Visszatekintés az első három évtizedre 396
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 403
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 404
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 405
A Rutherford-Bohr-modell kialakul 409
Az első mesterséges magátalakítás 411
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 411
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 412
A mag felépítése: magmodellek 413
A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely 416
A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 419
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 422
A fizikus felelőssége 423
Törvény és szimmetria 424
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 424
Az elemi részek megjelenési sorrendje 425
Néhány szó a kozmikus sugárzásról 428
Gyorsítók. Detektorok 429
Az alapvető kölcsönhatások 430
Megmaradási törvények 433
Szimmetria-invariancia-megmaradás 434
Jobb-bal-szimmetria? 437
A kis aszimmetria növeli az esztétikumot 440
Vissza az apeironhoz? 441
Energia az elemi részek segítségével? 443
Az ember és a kozmosz 444
Új információs csatornák 444
A csillagok energiatermelése 446
Születés, élet, halál – csillagléptékben 448
Az Univerzum kialakulása 452
„A semmi és a végtelen között” 454
Irodalom 457
Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István) 461
Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István) 473