Nyilasi János: A víz

A víz Földünk felszínén a leggyakoribb és az egyik legfontosabb vegyület, amelyet számos különleges fizikai, kémiai sajátosság jellemez. Jelenléte az élet létrejöttének és fennmaradásának alapfeltétele.
A Föld felszínének körülbelül 71 %-át víz borítja. A tengereken, tavakon, folyóvizeken, hómezőkön és jéghegyeken kívül nagy mennyiségben fordul elő a levegőben – vízgőz, vízcseppek, jégkristályok alakjában – és a talajban is. Az egyetlen vegyület, amely a Földön természetes körülmények között mindhárom halmazállapotban megtalálható. Ez pedig elsősorban a földi élet szempontjából rendkívül jelentős.
A különböző halmazállapotú természetes vizeket magában foglaló földburokrész a vízöv vagy vízburok – a hidroszéfra -, amely egyrészt a szilárd kéreggel (a litoszférával), másrészt a levegőövvel vagy légkörrel (az atmoszférával) érintkezik. Az egyszerű érintkezés helyett helyesebben inkább keveredést mondani, a vízöv ugyanis hozzávetőleg 10 km magasságig keveredik a légkörrel, és mintegy 5 km mélységig a szilárd kéreggel.
Földünk vízkészlete gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1, 4 milliárd km3. Ennek mintegy 97,3 %-a sós- vagy tengervíz, és csak 2,7 %-a édesvíz.