Movszesz Chorenaci: Nagy-Örményország története

Az V. századi történetíró munkája meghatározó szerepet játszott a kora-középkori örmény krónikairodalom létrejöttében. Ugyanakkor munkáját, az Örményország történetét, az V. századi történetíró generáció szerves részeként kell tekintenünk. Műve a legtisztább és legaprólékosabb krónika, de az egyik legellentmondásosabb is.
Movszesz Chorenaci életpályájáról szinte alig találunk utalást a korabeli forrásokban. Művében azt állítja, hogy az örmény írásbeliség alapítójának, Meszrop Mastocnak volt hű tanítványa. Munkájában örményország történelmét taglalja Meszrop Mastoc és Szahak katholikus halálától egészen a kora-középkori örmény feudális állam eltörléséig. Másrészt a műben vannak olyan hivatkozások és utalások, amelyek minden bizonnyal az V. század után íródtak. Movszesz nemcsak az időrend szerint oda nem illő forrásokat használ, hanem olyan személyekre és helynevekre is hivatkozik, akiket és amelyeket csak a VI. és VII. századi kútfőkben tudtak azonosítani. Sőt, tendenciózus módon forrásainak származását oly mértékben hamisította meg, hogy fel tudja magasztalni patrónusait, a Bagratuni-dinasztiát, amelynek tagjai a középkori Örményország meghatározó szereplőivé váltak a VIII. században. Mindezek ellenére Movszesz Chorenaci nevét a X. század előtt nem ismerték. Személye csak a millennium után (XI. század) került a korabeli örmény köztudatba, s csak ettől kezdve nevezték az örmény történetírás atyjának.