Dr. Csáky Imre: Buda szabad királyi főváros címeres kiváltságlevele 1703

Részlet a könyvből:

Az ÚR 1703. ÉVÉBEN a Duna jobb partján, a Budai-hegység területén fekvő BUDA – a Magyar Királyság fővárosa, királyi székváros, Pest-Pilis-Solt vármegye székhelye, a bal parton a Pesti-síkság területén fekvő PEST – szabad királyi város, ÓBUDA – mezőváros. (BUDAPEST 1873-ban jött létre BUDA, PEST és ÓBUDA egyesítésével.)
ÓBUDA a rómaiak idején Aquincum – Alsó-Pannónia (Pannónia Inferior) helytartói székhelye, a magyar honfoglalás korában (896-) fejedelmi szálláshely, a XII. századtól a magyar királyok egyik tartózkodási helye volt (a XIII. század közepéig BUDA néven ismert). PEST a X. századtól jelentős kereskedőváros, a XI. században királyi szálláshely. Első kiváltságlevelét (privilégium) II. András adományozta 1230 körül, melyben (Székes)Fehérvár kiváltságát biztosította a városnak. E kiváltságlevél a tatárjárás (1241-42) alatt elveszett, ezért IV. Béla 1244-ben aranybullás oklevélben megerősítette és bővítette Pest korábban szerzett kiváltságait. IV Béla egy ismételt tatár támadás lehetősége miatt Óbudától délre, a Duna jobb partján stratégiai és erődítési szempontból egyaránt alkalmas fennsíkon, a Várhegyen alapított új székvárost, a későbbiekben állandósult BUDA néven. Budára telepítették át Pest és Óbuda tatárjárás után megmaradt lakosságának egy részét. A pesti hospesek az új székvárosba vitték IV. Bélától, 1244-ben kapott aranybullás kiváltságlevelüket is, mely késó1)b Budára és Pestre egyaránt vonatkozott. E kiváltságlevelet IV. László 1276-ban megerősítette, bővítette, 1287-ben Buda városának országos vásártartási jogot adományozott. A város 1347-ben I. (Nagy) Lajos kegyéből további kiváltságokkal gazdagodott, majd 1403-ban (Luxemburgi) Zsigmond erősítette és újította meg a budai jogok (kiváltságok) néhány cikkelyét.