Kondoros – Csárda

Az elpusztult középkori falvak nevei puszták, dűlők neveiben őrződtek meg. A XVIII. században néhol egy-egy csárda állt hírmondóként a hajdani falvak helyén. A békési vidék legnevezetesebb csárdája a kondorosi volt. A megyeszékhelyre vezető út mentén feküdt, egy körülbelül 40-45 km átmérőjű lakatlan pusztaság közepén. Kitüntetett helyét az ott összefutó nyolc út adta, amelyek Szarvasra, Endrődre, Mezőberénybe, Békésre, Csaba-Gyula felé, Aradra, Orosházára és Szentesre vezettek.
A középkori falu története
Első ízben 1229-ben a Váradi Regesztrumban szerepel a település neve, mint a békési plébániához tartozó Cunduros. 1403-ban, amikor Maróthi János macsói bán megkapta a gyulai uradalmat, az oklevélben közölt falvak között szerepel Kondoroseghaz is. 1469-ben Maróthi Mátyás hatalmaskodásáról szóló oklevélben kondorosi lakosokat említenek név szerint. Az 1557-58. évi defter szerint Kondoros magyar faluban 42 ház állt. 1563-64-ben Kondoros királyi birtokon 70 portát írtak össze.