Gravátz Ferencz: Tüzek

Mikor a nyomdagép morajló műhelyében egy Uj könyv születik meg, az mindig ünnepet jelent, mert az emberi gondolat kap benne szárnyakat. Mikor pedig a mának lélektépő, borulatos, szent nyomorúságában jön létre a mű, melyben a lemondást nem ismerő, tavaszt soha meg nem tagadó, feltámadásban fanatikus, törhetetlen tiszta hittel hivő lélek adja szárnyait a gondolatnak, az valóban tűz, mert olyan, mint a villám, mely fekete éjszakádban lobogtatja meg világosságát Gravátz Ferenc újságiró kollegám, régi társam, ki két évtized óta emészti lelke lángját megnyugodni, megbékélni soha nem tudással, lázongó szívvel ebben a szent robotban , magyar szív villámaiból s magyar agy nemes szikráiból rak össze, gyújt fel egy magasba lobbanó pásztortüzet. Egy pásztortüzet, melynek fénye túl csap csonka határokon s míg itthon magyar lelkeket melegít föl, ott túl talán, a szomorú hegyek táján tábortűz csillagát gyújtja fel a sötét éjszakában. Kedves, szép emlékek lobogjatok, fényeskedjetek s gyujtsatok!