Bachofen, Kárpáty, Mohay,i Györgyné: A mítosz és az ősi társadalom

Johann Jakob Bachofen kutatásai rendkívül sokrétűek voltak. Elmélyülten tanulmányozta a római jog történetét, s kiterjesztette kutatásait az antik görög és itáliai társadalom fejlődésének sajátos vonásaira is. Tudományos vizsgálatait kiegészítette a régészet, összehasonlító vallástörténet és néprajz eredményeivel is.
Elemzéseit elsősorban za1861-ben megjelent Az anyajog című nagy művében foglalta össze, arra a következtetésre jutva, hogy a társadalom fejlődésének meghatározott fokán az anyához fűződő kapcsolatok a döntő tényezők. E fokot Bachofen a matriarchátus korának nevezte. Eredményeit Marx és Engels nagyra becsülték, s szigorú kritikával, de beleépítették tudományos elméletükbe. A Bachofen halála óta eltelt közel egy évszázad etnológiai kutatásai természetesen sokat változtattak a neves tudós eredményeinek megítélésén. De munkásságának pozitív vonásait, a tények összegyűjtésében megnyilvánuló körültekintését, elemzéseinek bátorságát és ötletgazdagságát mindig elismerték.
Könyvünk, melyet Sarkady János állított össze, először ismerteti meg olvasóinkat magyarul Bachofen írásaival. A magvas előszó, a gazdag jegyzetanyag és néhány illusztráció jól egészíti ki a neves tudós elemzéseit.

TARTALOM
Johann Jakob Bachofen 5
A sírszimbolika
Bevezetés 25
Előszó (Ürögdi Györgyné fordítása) 27
A misztériumok három tojása 30
A 3. tábla sírfestményének leírása. A tojások és kettős színük. Példák hasonló színpárosításra műemlékekről és irodalmi szövegekből. Jelentésük. A kétszínű tojás és a koszorú a bakchikus misztériumokban 30
A tojás, mint a bakchikus beavatás jele a síremlékekben. Néhány műemlék, különösen egy még publikálatlan müncheni márványtöredék, a karlsruhei múzeumban őrzött sírlámpatartó, s egy vulci balsamarium vizsgálata 46
Folytatás. A cirkuszi szentélyek és kultuszok a tojások jelentésének fényében. Részletesebb elemzés a játékok összefüggéséről a vízzel és a halotti ünnepségekkel. A szarkofágokon való ábrázolásuk jelentése 48
A cirkuszi tojások hetes számának és a cirkuszi játékok szepulkrális funkciójának magyarázata eddigi eredményeink alapján (Mohay András fordítása) 58
A kötélfonó Oknos: egy sírkép értelmezéséhez 61
Az emlékek és az írott források 61
A szövés, fonás, valamint a szőttes és a kötél jelentése 68
A mocsári növények szerepe az ősi természeti vallásban. Az ultronea creatio és szentsége 74
A mocsarak és mocsári növények vizsgálata. Vallásos tiszteletük kimutatása mítoszokból, kultikus szokásokból és egyes istenségekhez fűződő kapcsolatukból. E nézetek alkalmazása Oknos kötelére 76
Az Oknos-ábrázolások további részleteinek vizsgálata. A kötélfonó öregsége. Ennek jelentése és összefüggése az Oknos-szimbólum alapeszméivel 79
Az Oknos-ábrázolás második fő eleme, azaz a kötelet harapdáló nőstény szamár vizsgálatának bevezetés. A teremtő és a romboló elv ellentéte. A kötél látható végének jelentése 85
A szamár jelentősége 88
A fonó és a felfaló elv ellentéte. A látható világ örök folyama, amelyet a két elv együttes munkája hoz létre 89
Az Oknos-szimbólum bekerülése a sírokba. Szepulkrális jelentősége. Oknos mint alvilági vezeklő. Kapcsolata a Danaidákka. A Danaida-mítosz és a benne rejlő misztériumi gondolat értelmezése 91
A Villa Pamfili sírfestményének pihenő Oknosa. A vezeklő és felszabadult aggastyán közötti különbség. Az Okons-szimbólum egykori természetszimbolikai jelentésének és teljes spiritualizációjának egybevetése 92
Az anyajog
Bevezetés 97
Előszó és bevezetés (Kárpáty Csilla fordítása) 99
Lykia
A lykiai anyajog bizonyítékainak összeállítása 139
Bellerohontés, az anyajog megalapítója és az amazonok legyőzője 141
A halál gondolatának uralma a Bellerophontés-mítoszban 143
A falevél-hasonlat és összefüggése a lykiai anyajog anyagi-természeti elvével 146
A lykiai anyajog alapjául szolgáló vallási fokozat megállapítása és jellemzése 148
Bellerophontés magatartása az asszonyokkal szemben. A démétéri elv viszonya az anyajoghoz 148
Ennek ellentéte a nemi viszonyok teljes természetiségével. A házasságon kívüli és hetairikus életformák történeti bizonyítékainak összeállítása, a lykiai elvvel szembeni ellentétükben. A gynaikokratia keletkezése, helye az emberi nem fejlődésében 152
Az anyajog átmeneti helyzete a természeti nemi kapcsolat és az apajog között. Párhuzam a holddal és ennek kozmikus helyzetével a föld és a nap között. A gynaikokratia kapcsolata a holdkultusszal, az apajogé a napelvvel 164
A gynaikokratia összefüggése a hősi dicsőséggel, az eunómiával és a nép igazságszeretetével. Ennek amazonsággá való fokozódása 169
Kréta
A gynaikokratia befolyása az állam üdvére, Diodóros 4,80 szerint. A krétai lasios Déméter mellett, a halhatatlanság a női elv oldalán az anyajoggal való összefüggésben 172
A mítosz további vizsgálata. A természet női-anyagi oldalának uralma, a férfiúi oldal alárendeltsége 175
A gondolat ábrázolása a krétai Zeus és Rhea anya viszonyában 177
A föld- és holdistennőkkéne elképzelt természetanyák uralma Krétán, és összefüggése a gynaikokratiával. Ariadné mint békét és szövetséget szerző királynő 177
Előrehaladás a hold-elvről, a nap-elvig, és ennek viszonya az anyajog fokozatos alávetéséhez a paternitás rendszere által 178
A férfiúság három fokozata: a poseidóni-tellurikus, a lunáris és a soláris, különös tekintettel a krétai vallás elképzeléséhez 180
Kréta viszonya Attikához és Théseushoz 181
Athén
Augustinus elbeszélése De civ. Dei 18,9 182
Ennek összehasonlítása Ephoros elbeszélésével (Strabón 9,420). Mindkettő alapja: emlékezés az őskori anyajogra, és ennek egy magasabb élv általi legyőzésére 183
Ennek a küzdelemnek a bizonyítása Aischylos Eumenisek c. tragédiája Orestés mítoszában 186
Aischylos ábrázolásának további vizsgálata. Az amazonok legyőzése Théseus által, és az athéni férfi-jog megalapítása 191
Folytatás. Az anyai elv chthonikus természete az apai jog olymposi természetével szemben 194
Az anyajogtól az apajogig való haladás a vallás haladása. Az alulról felfelé irányuló fejlődés törvénye 203
Folytatás. Az Erinnysök különleges kapcsolata az anyasághoz és védelméhez. Az Erinnysök tellurikus jogának vértörvénye és ellentéte a megtisztítás apollóni törvényével 204
Az anyajog küzdelme az apóllóni elvvel Aischyols Agamemnójában 207
Nemesis-Léda anyai-tellurikus istentermészetének bizonyítása 211
A fizikai anyaságnak a iustitia eszméjévé, a föld fogalmának a jog fogalmával való kibővítése. A legrégibb anyajog tellurikus jog 214
Az ősi attikai jog egyes emlékei. Théseushoz kapcsolódó ünnepek. Az Ióxidák eredetmondája és kultusza 215
A káriai asszonyok eltérő magatartása az ión és a dór hódítókkal szemben. Egyes, az ősi gynaikokratiával kapcsolatos szokások vizsgálata 218
További idekapcsolható szokások. Zárómegjegyzés a görögség előtti és a görög kultúra viszonyáról 221
Egyiptom
A Danaidák. Mítoszok gynaikokratikus alapja 224
A Danaidák mitológiai jelentősége és annak összefüggése az anyajog alapjával 226
A gynaikokratia az egyiptomi királyi házban. Ennek visszavezetése Isis Osiris fölötti előjogára 230
A gynaikokratikus szemlélet bizonyítása a jog kapcsolatában a női természeti elvvel, különösen Isisszel 234
Az eszme általános volta és kifejezése a női dyas által. E legrégibb fizikai-anyai jog elvének megvilágítása 239
A szabadság és egyenlőség természtei joga és összefüggése a női-tellurikus jogfelfogással. Az alak, amelyben a jognak ez a része a rómaiaknál megjelenik. A gynaikokratikus kultúrfokhoz tartozó jog jellemzése, és utalás az emberi jogfejlődés törvényére 244
Ceres és Déméter kapcsolata a joghoz, különösen a plebejus-anyai elvhez. Ellentét a patrícius paternitással 250
Déméter mint a gynaikokratia és a hozzákapcsolódó egész műveltségi állapot alapja és példaképe 253
Előrehaladás a paternitás fényjoga felé Hypermnéstra törzsében. Perseus. Héraklész 256
Orchomenos és a Minyasok
Az argonautika vallási jelentősége és összefüggése a gynaikokratiával. Médeia beavatott jellege. Az iasóni-aiol házassági – jog 258
A dionysosi gynaikokratia. Dionysos külsőleges kapcsolata a nők világához 263
A bakchikus kultusz belső rokonsága a női természettel, következményei és megnyilatkozásai 268
A dionysosi asszonyi élet erotikus fejlődése és befolyása a népek életének alakulására 271
A dionysosi férfiúság. Különböző fokainak ábrázolása a legmélyebb poseidónitól a legmagasabb solárisig, ennek viszonya az apollóni fénytermészethez 274
A dionysosi és apollóni paternitás megfelelő alakulása, viszonyuk és küzdelmük kimenetele 278
Az anyajog, a dionysosi és az apollóni patrenitás fokozatainak sorrendje az örökbefogadás fejlődésésben. Örökbefogadás a szülési aktus utánzásával. Az imitatio nautrae analóg esetei 280
Élis
A Pisatisra vonatkozó hagyományok vizsgálata. Oinomaos és legyőzése Pelops által. Átmenet a legmélyebb tellúrizmusból Hippodameia házassági gynaikokratiájához 288
A magasabbrendű pelopsi vallási fok és a férfiúi elv emelkedése Pelops által 291
Az epizephyrosi lokrisiak 296
A kantaberek 303
Tanaquil mondája
Előszó és bevezetés (Mohay András fordítása) 313
A kutatás feladata, alapeszméi és módszere 315
Tarquinius Priscus és Servius Tulliu királyok trónra kerülésének mondái 346
A római hagyomány 350
Tanaquil alakjának fő jellemzője a római hagyományban 353
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban 354
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban 356
Hasonló nőalakok az ázsiai királymítoszokban 356
A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése 360
A Tanaquil és az ázsiai dinasztikák királynéi közötti párhuzam részletesebb kifejtése (folytatás) 360
Servius Tullius király születésének mondái 362
A róma hagyomány 362
A római hagyomány magyarázata az asszír Skaiák kultikus szokásaiból 368
Az ázsiai hagyomány római átformálása 373
A hetairai ázsiai királynéból a római matróna példaképe lesz 373
A kultikus eszme historizálása. Tanaquil mondájának kialakulása. A vallásos történelemformálás. Ésszerű pragmaiktus megteremtésére irányuló kísérletek. Eredménytelenségük. Zárszó 377
Függelék
Történelmi és mitológiai személyek 387
Földrajzi, nép- nemzetség és törzsnevek 438
Johann Jakob Bachofen válogatott művei 451
Az ősi társadalommal foglalkozó magyar nyelvű könyvek 454
Rövidítések 456