Kalmár Péter: A kétezer éves papír

A papír leghétköznapibb szavaink egyike. Újság, autó-buszjegy, zsebkendő, levél, zacskó, doboz, törülköző, könyv és még ki tudja hányféle formában kerül naponta a kezünkbe.
A papír használata azonban még mintegy fél évszázada, nagyapáink idejében sem volt annyira általános, mint napjainkban. A XX. század első felének papírgépei a maiaknál mintegy tízszer kevesebbet termeltek. A papírt csupán a XVIII. század végétől gyártják gépeken, korábban csak a kézzel merített papír volt ismeretes. Ezt Kínában találták fel, ott kezdték meg az előállítását mintegy kétezer évvel ezelőtt. Készítésének titka Ázsián és Észak-Afrikán keresztül egy évezred múltán jutott el Európába.
A papírnak kezdettől fogva a gondolatok rögzítésére szolgáló írás hordozása volt a fő feladata. Feltalálása és készítésének az egész világon való elterjedése előtt ilyen célra agyag-, kő-, fm- és viasztáblákat, növények szárából készült lapokat, fakérget és állatbőröket használt az ember.
E kis könyv célja, hogy megismertesse olvasóival a papírkészítés módját, amely az emberiség fejlődésével, kultúrájával együtt változott, tökéletesedett napjainkig, és felvillantson néhány érdekes epizódot e kétezer éve ismert anyag rendkívül színes történetéből.