Augustus

Az a férfi, akit később Róma első császárává tettek és szerte a Birodalomban csak “isteni Augustuskén” emlegettek, Kr. előtt 63-ban látta meg a napvilágot. A későbbi princeps Gaius Octavius néven kezdte életét egy vidéki kisvárosban. Octavianus néven emlegették, mígnem 36 éves korában elnevezték Augustusnak. Ezt kitüntetésnek szánták.
A család, amely a rómaiaknál olyannyira meghatározó tényező volt, valaha felkapaszkodott a nemesi ranglétrán, de később valami okból ismét a mélybe csúszott. Két ágra szakadt a család, amelynek egyik ága minden férfitagjának magas állásokat és tisztségeket tudott kiharcolni, míg a másik ág – és éppen ebből származott a későbbi “isteni Augustus” – sokkal szerényebb körülmények között élt. Nagyapja még egyszerű szabad ember, és így persze római polgár, sőt állítólag csupán kötélverő mesterember volt. Ő maga viszont azt írta később felmenőiről, hogy dédapja a második pun háborúban fővezér volt (lásd sorozatunk “Hannibál” c. kötetét – a kiadó megj.) nagyapja városi hivatalnok és kisebb birtok ura volt. No és apja pedig szenátor volt, állította Octavianus-Augustus. Tény, hogy az apjáról szóló híresztelések valóban rágalmak lehettek, mert hiszen tudjuk, hogy Macedónia elöljárójává nevezték ki és a pusztította el Spartacus csapatainak kóborló maradékait. Anyai felmenőit is sokan sokféleképpen emlegették,még olyan rágalmakat is szórtak rájuk, hogy afrikaiak lettek volna, vándorkereskedők vagy pékek!