Menyhárt Lajos: Az orosz vihar, 1905

Előjegyezhető

Kategória:

Ritkán kezdődött nagy forradalom olyan békésen, mint 1905 januárjában, Pétervárott. Az ünneplő ruhás, templomi zászlók alatt felvonuló tömeg ekkor még hitt a jó cárban. Sortűz volt a válasz a véres vasárnapon. Ezután soha többé nem volt olyan az Orosz Birodalom népe, mint azelőtt. Az óriás megmozdult, és letépte láncait. Hatalmas ívű tabló ad képet az eseményekről. Ropog a hó sok tízezer ember léptei alatt a pétervári és a moszkvai utcákon. Vitte gróf kitekint az ablakon és belelátunk gondolataiba. Sipov úr nyugtalanul forgolódik elalvás előtt és reményeit szövögeti. Egy füstös genfi vendéglőben orosz emigránsok vitatkoznak lázasan. Cári manifesztum veszi át a szót, de elragadja tőle egy forradalmi röpirat. Vlagyimir Iljics Uljanov szeme Sancer, – mozgalmi nevén Marat – arcát fürkészi; a szűk kis szobában egymás után röppennek fel a kérdések: Milyen legyen egy cári parlament most, hogy elcsitult a fegyverropogás és a csatakos hóba hullottak a vörös forradalmi zászlók? Milyen egy klasszikus fogalmi ellentmondás: a cári népképviselet? A századelőn 1905 lázas napjai megrázták Oroszországot és a nagyvilágot. Erre a földindulásra rímelt 1917-ben Október vihara.

TARTALOM:

A véres vasárnap 5
Zubatov kisérlete – Gapon módra 18
Miért lövetett a cár? 47
Vihar után, vihar előtt 64
Kényszerű engedmények 99
Oroszország szervezkedik 122
A liberálisok 122
A narodnyikok 146
A szociáldemokrácia 157
Trepov rendet teremt 157
Szovjetek – barikádok 201
A sztrájk 201
A kiáltvány 228
A felkelés 246
Illúziók – remény nélkül 272
A szociáldemokraták 274
Az eszerek 277
A kadetok 279
Az októberisták 282
A kormény 285
Az állami Duma 288
Quo Vadis, Oroszország? 301
Alkotmányosság? 301
Önkényuralom? 315
Forradalom? 322

Készleten
Kiadó

Kötés típusa

Szerző