Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (1859. május 22. – 1930. július 7.) skót író. Talán a legtöbbször feldolgozott mesterdetektív, Sherlock Holmes megalkotója, akivel egyúttal a modern krimi műfaját is megteremtette.

Élete

Arthur Conan Doyle rendkívül termékeny író volt. Líra, próza, történelmi regények és sci-fi történetek is megtalálhatók életművében, mégis Sherlock Holmes tette őt világhírű íróvá.

1859. május 22-én született Edingurgh-ban ír szülők gyermekeként. Kisiskolásként jezsuita előkészítő iskolába járt, ám gyorsan szabadgondolkodóvá vált. 

17 évesen elkezdte az orvosi egyetemet, majd hajóorvosként szolgált. 1882-ben kezdte meg orvosi praxisát, ám már három évvel azelőtt megjelentek első írásai a Chambers’s Edinburgh Journalban.

Az írót 1902-ben ütötték lovaggá, amit ugyan nem indokolt meg a királyi ház, de Arthur Conan Doyle úgy gondolta, hogy ezt egy röpiratnak és egy könyvnek köszönheti.

A századfordulón a világ meglehetősen elutasítóan viselkedett az Egyesült Királysággal szemben, aminek oka a dél-afrikai búr háború volt. 

Arthur Conan Doyle írt egy röpiratot A dél-afrikai háború: oka és lefolyása címmel (The War in South  Africa: Its Cause and Conduct), mely több nyelven is megjelent. Ezután egy könyvet is írt a témáról A nagy búr háború címmel (The Great Boer War). A röpiratban és a könyvben egyaránt igazolta hazája szerepét a háborúban, majd két évvel később megkapta a lovagi címet.

A spiritiszta lovag

A spirituális személetmód egész életében végigkísérte, majd az első világháborús veszteségei miatt ez oly mértékben felerősödött az író életében, hogy ez erőteljesen rányomta bélyegét az írásaira. 

Az első világháborúban elveszítette egyik gyermekét, testvérét, valamint két sógorát és két unokaöccsét. Csak a spiritizmusban talált vigaszt, ami oly módon fejeződött ki, hogy folyamatosan kereste azokat a tudományos és áltudományos bizonyításokat, melyek a túlvilág létezését tények alapjaira helyezte. Ezt a nézőpontot ismerhetjük fel A tündérek érkezése (The Coming of the Fairies) és A köd földje (The Land of Mist) című művekben.

Nyilvánvalóan ez a hajtóerő táplálta barátságát Harry Houdinivel, ami azonban véget ért, mert Arthur Conan Doyle nem volt hajlandó elfogadni Houdininek a véleményét, miszerint a spiritiszták nem mágusok (és ő maga sem az), hanem csak trükkökkel tévesztik meg az embereket.

Sherlock Holmes születése…

Igen korán rátalált Sherlock Holmesra. Első komoly lélegzetű műve A bíborvörös dolgozószoba volt (A Study in Scarlet), ami 1887-ben látott napvilágot (Magyarul A brixtoni rejtély címen is megjelent).

Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle egyetemi tanára, Joseph Bell ihlette. Az ábrázolás olyan jól sikerült, hogy sokan azonnal ráismertek, többek között Rudyard Kipling is.

Az író egész életében egyszerre vonzódott a realitás és a spiritizmus iránt, mint ahogy ez több művében világosan felismerhető. Ez alapján elkerülhetetlen volt, hogy jelentkezzen a szabadkőművesekhez. Itt ismerkedett meg dr. James Watsonnal, kinek nevét több mint száz éve az egész világ ismeri.

1885-ben megnősült, feleségül vette a tuberkulózisban szenvedő Louisa 

Hawkinst. Két gyermekük született, majd Louisa 1906-ban meghalt. Következő évben az író újra megnősült. Feleségül vette Jean Leckie-t, akibe már hosszú évek óta szerelmes volt. Három gyermekük született. Mindeközben újabb és újabb Sherlock Holmes történetek születtek.

… és halála

Sherlock Holmes halála nem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt Arthur Conan Doyle gondolta. Hat éve írta a Sherlock történeteket, ám az utolsó két évben már – az édesanyjának írt levelek alapján tudjuk – nagyon unta Sherlock Holmes karakterét, ezért úgy döntött, véget vet az egésznek.

1893-ban megírta Az utolsó eset című történetet (The Final Problem), aminek a végén, a híres-nevezetes vízesés jelentben, Sherlock Holmes és Moriarty professzor együtt zuhannak le.

Sherlock Holmes halálát Arthur Conan Doyle nagyon jól kitalálta, az olvasók azonban megvétózták. Számtalan tiltakozó levelet kapott az író, ám nemcsak ő, hanem az édesanyja is.

Bár a Sherlock Holmes rajongóknak tíz évet kellett várni, de végül 1903-ban a zseniális nyomozó visszatért A lakatlan ház (The Adventure of the Empty House) című novellában. Az új történetben kiderült, hogy Sherlock Holmes nem zuhant le a vízesésnél, ám tartott Moriarty professzor népes követőtáborától, ezért hagyta, hogy halottnak higgyék.

Sherlock Holmes töltötte ki az író életének nagy részét. Összesen négy regényt és 56 novellát szentelt a zseniális nyomozónak. A történeteket többek között arra is felhasználta, hogy hangot adjon erőteljes igazságérzetének, valamint a spiritizmusnak, ami egyre inkább vonzotta.

Arthur Conan Doyle, a valódi Sherlock

Arthur Conan Doyle maga is nyomozott olyan lezárt ügyekben, melyek végkimenetelét igazságtalannak gondolta. Két ártatlan embert is kiszabadított ily módon a börtönből. Saját nyomozást vezetett, új tárgyalást kért, majd bebizonyította az elítéltek ártatlanságát.

Sokkal fontosabb azonban, hogy az ő kitartó igazságkeresésének köszönhető, hogy 1907-ben megalakult a Court of Criminal Appeal, ami fellebbezési lehetőséget nyújt azon esetek számára, ahol feltételezhetően bírói tévedés történt.

Arthur Conan Doyle az igazság bajnoka volt, hiszen ezen a területen elért valami nagyon fontosat. Természetesen azt se feledjük, hogy a Sherlock Holmes történetek megunhatatlanok.

1930. július 7-én, az angliai Crowborough-ban, 72 évesen Sir Arthur Conan Doyle elhunyt szívrohamban.

Művei

Sherlock Holmes regények:

A bíborvörös dolgozószoba (A Study in Scarlet – 1887)

A Négyek jele (The Sign of Four – 1890)

A Sátán kutyája (The Hound of the Baskervilles – 1901)

A félelem völgye (The Valley of Fear – 1914)

Legismertebb Sherlock Holmes novellák:

Botrány Csehországban (A Scandal in Bohemia – 1891)

A Rőt Liga (The Red-headed League – 1891)

Az öt narancsmag (The Five Orange Pips – 1891)

A berillköves diadém (The Adventure of the Beryl Coronet – 1892)

Az utolsó eset (The Final Problem – 1893)

Az üres ház (The Adventure of the Empty House – 1903)

A haldokló detektív (The Adventure of the Dying Detective – 1913)

Challenger professzor történetek:

Az elveszett világ (The Lost World – 1912)

Méregöv (The Poison Belt – 1913)

A köd birodalma (The Land of Mist – 1926)

A dezintegrátor (The Disintegration Machine – 1927)

Amikor a világ sikoltott (When the World Screamed – 1928)

Ismertebb történelmi regényei:

A fehér csapat (The White Company – 1891)

A nagy árnyék (The Great Shadow – 1892)

A menekültek (The Refugees – 1892)

Ha te is a könyvek szerelmese vagy, kövess minket Facebook oldalunkon!