Nincsenek termékek a kosárban.
Selma Lagerlöf
Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf (1858. november 20. – 1940. március 16.) svéd írónő. Az első női író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat, továbbá ő volt az első nő, aki tagja volt a Svéd Akadémiának.
Bár hazánkban elsősorban a Nils Holgersson csodálatos utazása című ifjúsági regényéről ismert, ám a tévhittel ellentétben nem ezért a regényért kapta a Nobel-díjat, és nem is ez volt az első regénye, ami átütő nemzetközi sikert hozott számára.
Élete
Selma Lagerlöf Erik Gustaf Lagerlöf és Elisabet Lovisa Wallroth ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot Mårbackában, Svédországban. Édesapja nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja vagyonos kereskedőcsaládból származott. A középosztályban bevett szokás szerint a Lagerlöf gyermekek otthoni taníttatásban részesültek. Selma Lagerlöf csípőproblémával született, majd három és fél évesen mindkét lába lebénult, ám ez a probléma egy idő után hirtelen elmúlt. Talán ennek volt köszönhető introvertáltsága. Inkább olvasni szeretett, mint a többiekkel játszani. Hét évesen határozta el, hogy író lesz.
1882-ben elkezdte a Tanárképző Főiskolát Stockholmban, a nők felsőfokú képzése akkoriban meglehetősen ritka volt.
A főiskolai évek alatt veszítették el szülei Mårbackát, a családi birtokot. Selma Lagerlöf már akkor elhatározta, hogy visszavásárolja, amint lehetősége lesz rá.
1885-ben kezdett tanítani a landskronai általános iskolában, és ezzel egy időben kezdte írni első regényét Gösta Berling címmel (Gösta Berlings Saga). Öt éven át írta a regényt a tanítás mellett szabadidejében, amikor rájött, hogy túlságosan kevés ideje van az írásra, amire született. Mivel a regényt fejezetenként már megjelentette egy újság, így sikerült némi figyelmet felkeltenie. A Fredrika-Bremer-Förbundet ösztöndíjának köszönhetően egy évet kapott, hogy befejezze a regényt. A Gösta Berling végül 1891-ben jelent meg. Addig soha nem látott stílusának köszönhetően a fogadtatás meglehetősen vegyes volt. Ennek ellenére nagyon sokszor kellett újra kiadni, mivel a kereslet folyamatos volt. Majd négy évvel később olyan anyagi helyzetet biztosított az írónőnek, hogy végleg felhagyhatott a tanítással. 1895-től teljesen az írásnak szentelhette magát. Végül a Gösta Berling olyan eladási példányszámot ért el, ami lehetőséget biztosított Selma Lagerlöf számára, hogy beteljesítse régi álmát és visszavásárolja a családi birtokot, Mårbackát. (Sok helyen tévesen az az adat jelent meg, hogy a Nobel-díjjal járó pénzösszegből vásárolta vissza a birtokot, de ezt már tíz évvel korábban megtette a Gösta Berling bevételeiből.)
A Gösta Berling után elsősorban novellákat írt, melyek novelláskötetekben jelentek meg és szintén nagy eladási példányszámot produkáltak, majd 1897-ben megjelent Az Antikrisztus csodái, ami egy hosszú olaszországi utazás eredményeként íródott. Selma Lagerlöf és Sophie Elkan, aki a társa volt, közel egy évet töltöttek Olaszországban, hogy ihletet merítsenek és írjanak.
Az átütő nemzetközi siker
A Jeruzsálem című könyv, mely két részletben, 1901-ben és 1902-ben jelent meg, hozta meg számára a nemzetközi áttörést. Ekkor már Svédországban az egyik legolvasottabb író volt. A levelezése alapján tudjuk, hogy már az első Nobel-díj kiosztáskor számított az irodalmi Nobel-díjra. Minden évben egyre csalódottabb volt, amikor nem neki ítélték oda, majd öt évvel az első díjkiosztó után teljesen lemondott arról, hogy valaha megkapja.
1904-ben megjelent az Arne úr kincse című könyve (Herr Arnes penningar), majd a Krisztus-legendák (Kristuslegender). Ezután pedig egy mesekönyv, amit az egész világ ismer.
A Nils Holgersson-sztori, avagy a világhírű mesekönyv
Bár Selma Lagerlöf felhagyott a tanítással, elkeserítőnek érezte, hogy a diákok milyen rossz színvonalon olvasnak. Ezt elsősorban az unalmas, száraz tankönyvek számlájára írta. Erről sokat beszélgettek ismerősökkel, ami végül oda vezetett, hogy megbízást kapott egy olvasókönyv megírására a svéd általános iskolák számára.
Nem elégedett meg azonban ennyivel. Olyan olvasókönyvet akart írni, ami nemcsak érdekes, hanem ami révén a gyerekek megismerik Svédországot. Így született meg az izgalmas és tanulságokkal teli Nils Holgersson-sztori.
A Nils Holgersson csodálatos utazása (Nils Holgersson underbara resa genom Sverige) két részletben jelent meg 1906-ban és 1907-ben. Nagyon sok iskolában azonnal használatba vették, majd rövid idő múlva az egész országban bevezették általános olvasókönyvként és földrajz tankönyvként. Ez természetesen roppant bevételt jelentett az írónőnek, amire szüksége is volt, hiszen ekkor már népes családja összes életben lévő tagját ő támogatta.
A Nils Holgerson hatalmas sikere után már a Svéd Akadémia sem tudott átsiklani a lehetőség felett, ami az irodalmi Nobel-díjat illette. Egyre erőteljesebben követelték kiadók és egyéb szervezetek Selma Lagerlöf díjazását.
Bár több alkalommal szerepelt az irodalmi Nobel-díj jelöltjei között, ám a Svéd Akadémia elnöke, Carl David af Wirsén nem kedvelte az írónőt és minden eszközt bevetett annak megakadályozására, hogy ő kapja a rangos díjat. Végül minden nehézségek ellenére 1909-ben Selma Lagerlöf lett, első női íróként, az irodalmi Nobel-díjazott.
A Nobel-díjjal járó pénzösszegből a maradék földterületet is visszavásárolta Mårbackában, ami eredetileg a családi birtokhoz tartozott, majd átépíttette az egykori családi otthont. Az alábbi fotón a dolgozószobája látható Mårbackában.
A Nils Holgersson csodálatos utazása sok érdekes anekdotát vont maga után, melyek egy része természetesen igaz. Az egyik ilyen érdekesség, hogy valóban volt Svédországban egy Nils Holgersson nevű kiskamasz, aki állami gondozásban volt. Selma Lagerlöf örökbe fogadta a fiút és magához költöztette. Gondoskodott az ellátásáról és a taníttatásáról. Sajnos nem alakult ki közöttük szoros kapcsolat, aminek oka részben a fiú teljes érdektelensége volt az irodalom iránt. A svéd férfitársadalom egy része meglehetősen megrökönyödött, amikor Selma Lagerlöf megkapta az Uppsalai Egyetemtől az irodalomtudomány díszdoktora címet. Egyrészt, mivel nem oda járt egyetemre, másrészt, ami valószínűleg sokkal többet számított a századelei társadalomban, hogy nő volt. Selma Lagerlöf végül mondhatjuk, hogy elégtételt vett a Svéd Akadémia általi nélkülözöttségen, amikor 1914-ben, két évvel legnagyobb ellenlábasa Carl David af Wirsén halála után, felkérték, hogy legyen tagja az Akadémiának. Ő volt az első nő, akit felkértek erre, és az Uppsalai Egyetem által adományozott díszdoktori címmel együtt ezek előnyt nyújtottak Selma Lagerlöf számára a nőjogi mozgalmakkal kapcsolatos munkásságában is.1940. március 16-án, 81 éves korában Selma Lagerlöf elhunyt. Egy hétig volt beteg, tüdőgyulladása és agyvérzése volt. Egész Svédország és a fél világ gyászolta.
Főbb művei
Gösta Berling (Gösta Berlings Saga – 1891)
Az Antikrisztus csodái (Antikrists mirakler – 1897)
Jeruzsálem (Jerusalem – 1901–1902)
Arne úr kincse (Herr Arnes penningar – 1904)
Krisztus-legendák (Kristuslegender – 1904)
Nils Holgersson csodálatos utazása (Nils Holgersson underbara resa genom Sverige – 1906–1907)
Liljecrona otthona (Liljecronas hem – 1911)
A halál kocsisa (Körkarlen – 1912)
A császár (Kejsarn av Portugallien – 1914)
Amikor én még kislány voltam (Mårbacka – 1922)
Löwensköld-trilógia (Löwensköldska ringen – 1925)
A Löwensköld-lány (Charlotte Löwensköld – 1925)
Anna Svärd (Anna Svärd – 1928)
Könyvek
Ha te is a könyvek szerelmese vagy, kövess minket Facebook oldalunkon!